A vállalatok és intézmények a cloud szolgáltatások újdonsága miatt azonban még bizonytalanok a megoldás teljes szervezeti szintű bevezetését illetően. Az egyik tényező, amely hezitálásra adhat okot, az a napjainkban elvárt és hol törvényi, hol iparági szabályozásokban rögzített biztonsági és megfelelőségi (compliance) előírások teljesítésének kérdése, tehát az érzékeny vagy kritikus fontosságú vállalati adatok védelme. A Novell megoldása az informatikai szolgáltatások intelligens felügyeletében (IWM - Intelligent Workload Management) rejlik, ami kiválóan alkalmas a hálózati felhők felügyeletére és megbízhatóvá tételére.

A felhőalapú számítástechnika nem jelent mást, mint hogy a számítási erőforrások – alkalmazások, üzleti szolgáltatások, stb. – valós időben használhatók az interneten keresztül, a szolgáltatás díjazása pedig a felhasználás alapján történik. A felhőalapú megoldásokkal bármilyen, internet-hozzáféréssel rendelkező eszközről azonnal elérhetők az adatok és az alkalmazások, ezért a felhőalapú számítástechnika segítségével a vállalatok azonnal, és akár ideiglenesen is hozzáférhetnek erőforrásaikhoz, amikor azokra igazán szükségük van. Ráadásul mindehhez nem kell új gépek beszerzésébe vagy új adatközpontok kiépítésébe pénzt befektetniük.

A továbbiakban a Novell öt olyan tudnivalót ismertet meg az olvasókkal, amelyek megkönnyíthetik a vállalatvezetők számára a számítási felhőkkel való megismerkedést és megbarátkozást:

Kezdő lépés: először saját privát hálózati felhőnket érdemes kiépíteni
Mielőtt azonnal fejest ugranánk a felhőalapú megoldások használatába, első lépésként érdemes házon belül egy saját környezetet létrehozni, amely az informatikai szolgáltatásokat (az alkalmazásokat, a köztes eszközöket és az operációs rendszereket) a felhőalapú számítástechnika módszereivel felügyeli. A nyilvános hálózati felhőkkel ellentétben a saját hálózati felhők globálisan hozzáférhető erőforrás-tárolók, amelyek létrehozása és felügyelete a vállalat tűzfalai mögött zajlik. A saját hálózati felhők a jobb erőforrás kihasználás előnyeit és gyorsaságát kínálják, azonban nem merülnek fel a bizalmas adatok szervezeten kívülre kerülése által okozott biztonsági problémák. Miután a saját hálózati felhő létrehozása sikeresnek bizonyult és egyre magabiztosabban kezelhető a hálózaton belül, a következő lépés a hálózati felhő hibrid modelljének bevezetése lehet, amely a nyilvános és a saját hálózati felhők legjobb elemeit ötvözi.

A hálózati felhőre épülő számítástechnika tényleg képes a hatékonyság növelésére!
A hálózati felhőket arra tervezték, hogy segítségükkel a vállalatok jelentősen növelhessék meglévő számítási erőforrásaik kihasználtságát, azonban ez a hagyományos adatközpontok modelljétől nagyon eltérő módon valósul meg. Egyes becslések szerint a vállalati kiszolgálók manapság kapacitásuk mindössze 15%-át használják ki működés közben. Az ilyen erőforrások összegyűjtésével és az igények alapján végzett automatikus elosztásukkal a vállalatok optimalizálhatják kiszolgáló-beruházásaikat. A felhőalapú megoldásokkal ráadásul szükségtelenné válhat a szoftverek telepítése az egyes asztali számítógépekre, így csökkenhetnek a támogatási költségek, és az informatikai részlegek az olyan stratégiai kezdeményezésekre összpontosíthatnak, amelyeknek közvetlen hatásuk lehet a vállalat pozitív eredményeire.

Szembe kell nézni a felhőalapú számítástechnika egyedi biztonsági kihívásaival
Az auditok és megfelelőségi követelmények miatt a felhőalapú számítástechnika biztonsági kihívásaira is ügyelni kell. A felhasználóknak biztosítani kell az üzleti szolgáltatások igényalapú felhasználását, ugyanakkor a szervezeteknek védeniük kell információikat és az alkalmazások közötti adatcserét, és meg kell győződniük arról, hogy teljesítik az auditálási és megfelelőségi követelményeket. A felhőalapú számítástechnika többszörös és időnként változó környezete teszi egyedülállóvá ezt a kihívást. Például a Sarbanes-Oxley előírások hatálya alá eső vállalatoknak gondoskodniuk kell arról, hogy szolgáltatójuk is teljesítse ezeket az előírásokat. Ha probléma merül fel, a felelősség a vállalkozást fogja terhelni, nem a szolgáltatót. A kockázatok csökkentése érdekében a felhőalapú megoldásokat alkalmazó szervezetnek a helyes megfelelőségi infrastruktúrával kell rendelkeznie minden téren, a vállalati adatvédelemtől egészen addig, hogy ki és mikor fért hozzá az adatokhoz, és hogy továbbították-e azokat a hálózati felhőből más környezetekbe. Az auditálás és a kézben tarthatóság megvalósításához már a legalacsonyabb szinten is szükség lehet annak kimutatására, hogy ki és mikor fért hozzá az egyes adatokhoz.

Az informatikai szolgáltatások intelligens felügyelete nélkülözhetetlen
Az optimális teljesítménykihasználtság érdekében az informatikai szolgáltatások „vándorolhatnak” a hálózati felhőn belül. Az informatikai szolgáltatások intelligens felügyelete olyan rendszerek jelenlétét jelenti, amelyek csekély mértékű emberi közreműködés mellett, az igények és a kockázatok mérlegelésével házirendközpontú, biztonságos módon teszik lehetővé a vállalat számára a felhő erőforrásainak lehető legjobb kihasználását, függetlenül attól, hogy hol találhatók azok az erőforrások. Ilyen szintű intelligenciával felszerelve a vállalkozások teljes mértékben élvezhetik a hálózati felhők előnyeit, mégsem kockáztatják a megfelelőségi követelmények megsértését.
Az informatikai szolgáltatások intelligens felügyelete kulcsfontosságú a felhőalapú számítástechnika területén. Ezek a megoldások az informatikai szolgáltatások automatikus áthelyezését és optimalizálását az előre megadott biztonsági és teljesítményparamétereknek megfelelően biztosítják. Emellett beépíthetővé teszik a személyazonosság-kezelést és a biztonsági házirendeket az informatikai szolgáltatásokba, így az adatbiztonság veszélyeztetése nélkül javul a teljesítmény és könnyebbé válik a rendszerfelügyelet.

Csak fokozatosan
Végül az üzleti felhőalapú megoldások minden felhasználójának erős bizalmat kell kiépítenie a viszonylag új technológia iránt, miközben szigorú felügyeleti eszközöket alkalmaz a vállalat információinak védelmére. Az áttérést az új környezetre a szervezet egy olyan területén érdemes elkezdeni, ahol helyi szintű sikerek várhatóak, majd ezt követően vezethetők be a felhőalapú megoldások a vállalat egészében. Ily módon a felmerülő problémákat már az elején megoldhatjuk, értéket teremthetünk és a korai sikerekkel további támogatókat szerezhetünk. Ez pedig azért nagyon fontos, mert a helyesen alkalmazott felhőalapú számítástechnika megteremti a költségmegtakarítás, a gyors reakcióidő és a célok megfelelő összhangját, és lehetővé teszi a mai sokszínű és gyorsan fejlődő üzleti igények kezelését.