szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Szerdán immár halálos áldozatokat is követeltek a görög tiltakozások, amelyek a megszorítások ellen törtek ki Athénban. Előzőleg, már márciusban feltűnt a demonstrálók között egy görög veterán politikus is, aki könnygázgránátot kapott az arcába a tüntetések során. Manolisz Glezoszról, a görög baloldal egyik jelképes alakjáról van szó, akinek életét a Wikipedia alapján tekintjük át.

Az immár hónapok óta tartó megmozdulások során márciusban feltűnt az athéni demosntrációk egyikén a görög politika egyik doyenje, legidősebb aktivistája, az 1922-ben született Manolisz Glezosz is. A veterán politikus és író már 1939-ben csatlakozott az antifasiszta mozgalmakhoz - írja róla a Wikipedia. Görögország német megszállása után ő hajtotta végre a leghíresebb ellenállási akciót Athénban: 1941. május 30-án letépte a horogkeresztes zászlót az Akropoliszról. A nácik távollétében társával, Aposztolosz Szantasszal együtt halálra ítélték. (Ez az első, de nem az utolsó halálos ítélete volt a még idén is tüntető Glezosznak.)

A németek 1942-ben tartóztatták le az akkor húszéves fiút, megkínozták, börtönbe vetették, ahol tuberkulózist kapott. 1943-ban az olaszok, 1944-ben a görög náci kollaboránsok tartóztatták le. Ekkor összesen 7 és fél hónapot töltött börtönben, majd még 1944-ben megszökött a fogságból. 1948-ban, a görög polgárháború idején bíróság elé állították, ismét csak politikai meggyőződése miatt.

Többszörös halálbüntetésre ítélték, de az ítéletet nem hajtották végre a nemzetközi felháborodás miatt. (Ekkoriban Görögország a hidegháború egyik valódi polgárháborús forntja volt: baloldali, kommunista érzelmű zendülők küzdöttek a jobboldali (nyugati) támogatású kormányzattal. Végül elbukott a kommunista felkelés, sok görög ekkor érkezett Magyarországra.)

Glezoszt tehát "csak" életfogytiglani börtönbe vetették 1950-ben, ennek ellenére az Egyesült Demokratikus Baloldal (EDA) pártjának színeiben 1951-ben parlamenti képviselővé választották. Glezosz éhségsztrájkot kezdett a börtönben, ahonnan 1954-ben szabadult. 1958 decemberében azonban ismét letartóztatták, ezúttal kémkedés miatt. Szabadon ezután már csak 1962-ben engedték. Gelzoszt közben megint parlamenti képviselővé választották 1961-ben.

Az 1967-es katonai puccs, az "ezredesek" hatalomra kerülése után persze megint letartóztatták. Ekkor megint négy évet kapott, 1971-ben szabadult a fogságból, illetve száműzetésből. Összesen 11 évet és nbégy hónapot töltött börtönben, négy évet és hat hónapot pedig száműzetésben. Bár sokáig a kommunistákkal együtt küzdött, Csehszlovákia 1968-as szovjet megszállása után távolodott a kommunista eszméktől.

A demokrácia helyreállítása után az EDA-ban, a Demokratikus Baloldal szervezetében aktivizálta magát. 1981-ben és 1985-ben is parlamenti képviselőnek választották a Pánhellén Szocilaista Mozgalom (PASZOK) színeiben. 1984-ben az Európai Parlamentbe került be a PASZOK listáján. Később a szocialistákból is kiábrándult, és ezután különböző - nagyjából bázisdemokratának nevezhető -, alternatív baloldali kezdeményezések elindítójává vált, 2002-ben pedig megalakította az Aktív Polgárok, radikális baloldali csoportosulását.

Számos újságcikket, könyvet írt közben Glezosz, és mindeközben feltaláló is volt: áradások és talajerózió elleni védműveket épített, vízvezetékeket létesített, nyelvészettel is foglalkozott. 1963-ban Lenin Béke-díjat is kapott. Idén márciusban újra aktivizálta magát Glezosz. Részt vett egy tiltakozó demonstráción Athénban, ahol a rendőrség könnygázt fújt az arcába. Glezosz ezután rövid ideig kórházba is került.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Gazdaság

Görög válság: a német bankok is beszállnak

A német bankok is részt vesznek Görögország megsegítésében. Erről állapodott meg kedden Berlinben Wolfgang Schauble pénzügyminiszter több németországi magánbank, köztük a Deutsche Bank vezetőivel. Közben magas rangú pénzügyminisztériumi források azt hangsúlyozták, hogy a Görögországnak előirányzott 110 milliárd eurónál a következő három évben többre lesz szükség.

MTI Gazdaság

A görög válságot az athéni kereskedők másként látják

Gyengülő vásárlóerő és a jövővel szembeni aggodalmak – az athéni belváros egyik üzletét vezető Marigo szerint ez lesz a görögökre kényszerített megszorító intézkedések eredménye. Azonban kollégáihoz hasonlóan ő is fatalista, s beletörődik a forgalmat csökkentő intézkedésekbe – írja az MTI athéni tudósításában.

MTI Gazdaság

"Félek a görögöktől, még ha fedezetet hoznak is"

Az euróövezet és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) három évre 110 milliárd euró kölcsönt szavazott meg Görögországnak. Görögország ebből legalább másfél évig törlesztheti lejáró adósságait anélkül, hogy ki kellene mennie a piacra refinanszírozásért. A piacok mégis fanyalognak, sőt, tulajdonképp terjed a pánik.

MTI Gazdaság

A görög válság újra gyengítette a forintot

A súlyosbodó euróövezeti bizalmi válság miatt jelentős árfolyamveszteségeket szenvedtek el a térségbeli devizák: kedden délután négy órakor 273,46 forinton jegyezték az eurót a hétfő este fél hatkor tartott 269,88 forint után.

MTI Világ

A görög sztrájk és az izlandi hamu miatt akadozik a légiközlekedés

A görögországi légiirányítók sztrájkja miatt a Malév egyik athéni járata kimarad, a skót és az északír légtér vulkáni hamufelhő miatt elrendelt zárlata miatt pedig az oda irányuló járatok sem közlekednek - mondta szerdán reggel Szilágyi Károly, a Budapest Airport (BA) szóvivője.