A hagyományos nigériai (ez csak az elnevezés, nem azt jelenti, hogy minden ilyen levél onnan származik) csalásokról és elkövetőikről már részletesen írtunk ebben a cikkünkben. Most lássuk, melyek a legnépszerűbb és viszonylag új megoldások, amelyekkel a csalók még mindig képesek elszedni a gyanútlan (és legtöbbször naiv) áldozatok pénzét!

Munkaajánlat
A legújabb trükk lényege, hogy a csalók egy olyan e-mailt küldenek (legtöbbször hangzatos .eu végződésű címekről), amelyben munkát ajánlanak. A körítés arról szól, hogy fejvadászaik folyamatosan figyelik a közösségi hálózatokat (Twitter, Facebook stb.) és így találtak ránk mint tökéletes jelöltre. A munka természetesen otthonról végezhető, és jól fizet. A meglepő az egészben, hogy ha esetleg be is dőlünk, akkor valóban fizetnek! Hogy mit kell dolgozni otthonról, az többnyire változó, de jelentősége nincsen, hiszen a pénzt nem azért fogjuk kapni…

Az átverés ebben az esetben az, hogy a csalók a más módszerekkel szerzett bevételeket a mi számlánkon „pihentetik” (sőt részesedést is kapunk), így ha lebuknak, akkor a hatóság a mi számlánkhoz fog eljutni, sőt mivel részesedést is kaptunk, könnyen bűnrészessé válhatunk. Amíg a hatóság velünk foglalkozik, az igazi csalóknak van idejük eltűnni, és máshol/másvalakivel újrakezdeni. 

Facebook/Gmail
Egy új megoldás, hogy trükkös scam-levelekkel (ezek többnyire hamisított, ám igazinak tűnő Google/Facebook/stb. levelek, amelyek újbóli bejelentkezésre szólítanak fel) megszerzik a jelszavainkat, és megváltoztatják azokat. Majd kisvártatva kapunk egy levelet, hogy amennyiben szeretnénk például visszakapni sok éve használt, fontos levelekkel tömött Gmail postafiókunkat, akkor csekély tíz/húsz/száz dollár fejében visszakaphatjuk. Az összeg változó, a szomorú a dologban az, hogy túl sok mindent nem tehetünk: vagy fizetünk, vagy bukjuk bejáratott címünket/Facebook oldalunkat.

Alapítvány
Az egyik legarcátlanabb csalás: az egyszer már átvert áldozatokat e-mailben értesítik, hogy a nigériai scam áldozatainak megsegítésére alapítványt hoznak létre. Szívhez szólóan leírják, hogyan akarnak segíteni XY kétgyermekes anyukának, aki a csalók miatt elveszítette a házát stb. Az alapítványos csalásnak két fajtája is van: az egyik esetben csak adakozásra szólítanak fel (könnyű dolguk van, ha valaki már megtapasztalta, milyen kellemetlen dolog ez, szívesen segít másokon pár dollárral), a másik esetben tudatják velünk, hogy X dollár kompenzációt fogunk kapni az alapítványtól stb. 

Túlfizetés
A csalók az olyan embereket keresik, akik valamilyen nagy értékű dolgot árulnak a neten, műszaki cikket, autót, ingatlant stb. Vevőként jelentkeznek, majd küldenek is egy csekket, ez azonban nagyobb (!) összegről szól, mint a vételár. Tudatják velünk, hogy véletlenül „elírták” a csekken az összeget, majd udvariasan megkérnek, hogy a különbözetet utaljuk vissza. Az áldozat visszautalja a különbözetet, a csalóktól származó csekk azonban természetesen hamis és nem lehet beváltani.