szerző:
Hajdók Dávid
Tetszett a cikk?

Ma már kétségtelen, hogy a vékony, könnyen hordozható, bárhová elvihető érintőképernyős számítógépek a következő években fenekestül forgatják fel a számítógépek és az okostelefonok világát egyszerre, hiszen valahol a kettő között állnak.

Érdekes, hogy táblagépek, vagy legalábbis kifordítható, érintőkijelzős notebookok korábban is léteztek, de csak egy szűk kör használt ilyen gépet, rétegtermékek voltak. A miértekről lehetne hosszasan elmélkedni, biztosan közrejátszott a korlátozott kezelhetőség (A Windows XP nem volt felkészülve az érintőképernyős kezelésre), és a viszonylag magas ár – általában a nagyobb gyártók eleve nem olcsó subnotebookjainak volt kicsavarható kijelzős kiadása.

Táblagép egykor

A paradigmaváltást ezúttal is, mint nagyon sokszor a számítástechnika világában, az Apple hozta el, az első generációs iPad bemutatásával, amelyre a szakértők is azt mondták első látásra: nem más, mint egy nagyra nőtt iPhone (értsd itt: okostelefon), ami még csak telefonálni sem tud.

Táblagép ma

Technológiailag persze jogos a kritika, de a számok ezúttal (is) az Apple-t igazolták: az iPad hatalmas siker lett, és egyben végleg megváltoztatta a táblagép definícióját. Ennek az lett az eredménye, hogy a neves és kevésbé ismert számítógépgyártók sorban jöttek elő a saját táblagép-koncepciójukkal, nem sokkal később pedig a kész termékeikkel. Mivel az Apple operációs rendszerét más nem használhatta, ezért a konkurensek táblagépein a Google Andorid rendszerének különböző verziói, illetve a Windows 7 jelentek meg. Amíg azonban az Apple átalakította a nagy képernyőhöz az iOS rendszer, hogy kényelmesen használható legyen, addig az Andoid 2.x kiadásai, amelyek a korábbi tableteken (pl. Samsung Galaxy Tab) megjelentek, nem kifejezetten erre a felhasználásra voltak tervezve, hanem okostelefonokra. Közben persze lépett a Google is, és az Andorid 3.0 verzióját kifejezetten táblagépekre ajánlja.

Az operációs rendszer kérdése a hozzáférhető alkalmazásokat illetően sem mindegy, hiszen a különböző rendszerek nem átjárhatóak. Az Apple nagy húzása volt ebből a szempontból, hogy a legtöbb iPhone alkalmazás fut az iPad-eken is, így amikor a vállalat bejelentette az első iPad-et, máris közel 300 ezer alkalmazás volt elérhető a táblagépre. Az Andoid Market nem dicsekedhet ilyen nagy számmal, de mára már szerencsére sokkal nincs lemaradva. A különbség, hogy Az Apple rendszere zárt, csak előzetesen jóváhagyott programok jelenhetnek meg, addig az Android nyitott rendszer, bárki feltölthet szoftvert a Marketplace-re, és eldöntheti, kér-e érte pénzt vagy nem.  alkalmazás-fejlesztői szempontból az Android esetében nehézség, hogy számtalan hardveren az operációs rendszer több verziója (1.6, 2.0, 2.1, 2.2) is előfordul, és egy profi alkalmazásnak minden rendszeren illek egyformán jól futnia, körülményektől függetlenül – különösen, ha pénzt is kért érte a fejlesztő.

 

[[ Oldaltörés (A tökéletes táblagép) ]]

A tökéletes táblagép

Még nem létezik, úgyhogy összeszedjük azokat a paramétereket, amelyeket egy gépben megtestesülve szeretnénk látni. Bízunk benne, hogy lesz gyártó, amely elkészíti – amennyiben a technikai lehetőségek adottak.

Kijelző: A méret egyéni ízlés kérdése, kapható táblagép 5 és 14 hüvelykes méretben is, de talán a 7-10 colos kijelzőméret az, amely hosszú távú használatra is ideális lehet. Még éppen hordozható (nagyobb zsebbe elfér), és még kényelmesen is használható. A legjobb az lenne, ha választhatnánk fényes vagy matt felületű kijelzők között: az utóbbi, amivel az összes táblagép készül kiváló képminőséget, éles vonalakat, élénk színeket ad, de napfényben használhatatlanná válik, míg egy matt kijelző tűző napon is élvezhető képet ad.

Azonnali bekapcsolás: elsőre nem tűnik lényegesnek, hiszen a notebook indulására is várni kell pár másodpercet, de néhány napos tablethasználat után ez a funkció lesz az egyik, amit igazán szeretni fogunk.

Webes szabványok támogatása: bár ebben a cikkben nem szándékoztuk pálcát törni egyik világ mellett sem (iOS vs. Android), mégis meg kell említeni, hogy az ipad-ek, akármilyen jó táblagépek, rendszerszinten nem támogatják a Flash szabványt, így kizárva a felhasználót az internetes tartalmak egy jó nagy hányadából. Persze, van igazság az Apple érvelésében is, de a hangzatos körmondatok mögött leginkább anyagi okok állnak: ha az Adobe fizetne, az Apple-nek sem lenne ellenvetése a Flash-sel szemben. Szerencsére az Android esetében ilyen probléma nincs, bár kétségtelen: egy nagyobb méretű flash-tartalom lejátszásához kell a megfelelő hardveres háttér.

USB-kapu: képzeljenek el egy álomszerű világot, amelyben miden számítástechnikai eszköz, mobiltelefon, stb. egysége kommunikációs csatlakozót használ, legyen az Apple termék, Samsung tablet, vagy Nokia okostelefon. Hogy ezt USB-nek, vagy másnak hívják, az tulajdonképpen mindegy, csak lenne egységes!

HDMI: a táblagépek adottságaik alapján kiválóan alkalmasak filmnézésre, fotók bemutatására, vagy prezentációra. Egy ideális világban ezt az élményt megoszthatjuk másokkal is úgy, hogy a tablet képét külső megjelenítőn is be tudjuk mutatni.

Két kamera: egy tablet nem csak a reklámokban alkalmas videótelefonálásra, hanem a valóságban is. Pár napja írtunk róla, hogy a Google Talk androidos verziója is lehetővé teszi hamarosan a videóchatet. Ehhez viszont elengedhetetlen az előlapi kamera is.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!