Hosszú időn át úgy tudtuk, hogy a Mount Everest 8848 méter magas, amit egy 1954-es, indiaiak által elvégzett térképezési program során mértek. A kínaiak hagyományos eszközökkel ennél 4 méterrel kisebb magasságot állapítottak meg. Az amerikai nemzeti földrajzi társaság, a National Geographic Society pedig 8850 métert mért 1999-ben GPS-technológia segítségével.

A kétségeket eloszlatandó Nepál és Kína - amelyek határán magasodik a csúcs - közösen nemzetközi segítséget kért, hogy végre-valahára megtudhassuk, milyen magas valójában a hegyek anyja. A nepáli állami kutatási hivatal az AFP francia hírügynökséget arról tájékoztatta, hogy adományokat, nemzetközi szakértőket és nemzetközi tudományos közösség támogatását keresik. A hivatal vezérigazgatója, Krishna Raj elmondta, hogy ez a mérés része lenne annak a hároméves programnak, amely a hegycsúcsok pontos magasságát hivatott meghatározni. Elismerte, hogy sem a források, sem a szakértelem tekintetében nincsenek felkészülve erre a feladatra.

A Mount Everestet első, 1953-as megmászása óta számtalanszor akarták már pontosan feltérképezni, és meghatározni a valós magasságát. Amíg erre csak alacsonyabb háromszögelési pontokról való teodolitos mérések és matematikai becslési módszerek álltak rendelkezésére, csupán jó közelítéseket adhattak. És az indiai szubkontinenst 1852-ben felmérő brit térképészek adtak is, hiszen 8840 méteresnek gondolták a csúcs magasságát. Ez különösen figyelemre méltó teljesítmény, mert a nepáli hatóságok nem engedték be a briteket az országba, s így 100 mérföldes (160 kilométeres) távolságból kellett bemérniük a csúcsot. Európai nevét is az akkori eseményekhez kötődően kapta, hiszen a szubkontinens ötven éven át tartó felmérését elkezdő tudós Sir George Everest után nevezték el.

Pataky Zsolt

A mostani magasságmérés egyszerűbb feltételek mellett zajlik, de a körülmények korántsem könnyűek. Nepáli serpák fogják felvinni a csúcsra a pontos méréshez szükséges GPS-eszközöket, amelyeket aztán ott rögzítenek is. A műholdas méréseket szeretnék két éven belül befejezni. A viták ezt követően sem biztos, hogy lezárulnak, mert a kínai-nepáli megállapodás szerint a magasságba a hósapkát is beleszámolják, míg sokan az „igazi” magasságra, a legfelső szikladarab pozíciójára kíváncsiak. Mivel pedig a Himalája felgyűrődése jelenleg is folyamatos, egy idő után (persze valószínűleg csak pár ezer évvel később) a mérést ildomos lesz újra elvégezni.