A felmérés szerint számos bank és fizetési szolgáltató küzd azért, hogy megvédje magát és ügyfeleit a pénzügyi csalásoktól, amikor ügyfeleik egyre többféle eszközöket használnak egyre nagyobb számú online pénzügyi tranzakció elvégzésére.

Kétharmaduk (65%) mondta azt, hogy ügyfeleik egyre különfélébb eszközöket használnak az online fizetésekhez, mégis csak 53%-uk vezetett be kétfaktoros azonosítást, és csak 50%-uk alkalmaz speciális, valós idejű csalás elleni megoldást – noha 22%-uk úgy véli, jelenleg ez a leghatékonyabb formája a védelemnek. Kevesebb mint a felük (42%) alkalmaz egy ilyen megoldást az ügyfelek eszközein, és csupán 67%-uk használ biztonságos kapcsolatot az összes online fizetési tranzakció esetében.

A megkérdezett szervezetek fele (48%) beismerte, hogy csupán mérséklik a kockázatokat, ahelyett, hogy teljesen megszüntetnék azt, 29%-uk pedig azt állítja, hogy olcsóbb akkor foglalkozni a pénzügyi csalásokkal, amikor azok már megtörténtek, ahelyett, hogy megpróbálnák őket megelőzni.

„A tanulmány azt mutatja, hogy a bankok és pénzügyi szervezetek nehezen tudják kezelni a pénzügyi csalásokat a mai többcsatornás világban” – véli Ross Hogan, a Kaspersky Lab szakértője, aki szerint a szervezetek jelentős része elismerte, hogy egyre nehezebb megmondani, hogy egy tranzakció hamis vagy valódi, és aggasztó módon minden harmadik a „majd foglalkozunk vele, ha megtörténik” megközelítést választja a csalások elleni védelemre. A kiberbiztonsági cég szakembere szerint ugyanakkor ha figyelembe vesszük, hogy évente több tízmillió online pénzügyi támadás zajlik, egyértelmű, hogy minden incidenssel külön foglalkozni hosszabb távon nem életképes megoldás.