Mint egy trójai faló, úgy csapja be és csempészi át a speciális nanokapszulás csomagolás a hatóanyagot a vér-agy gáton. Ez a szorosan kapcsolódó sejtekből álló hálózat ugyanis zárókapuként működik, és számos anyag bejutását, így a mérgezők mellett a gyógyító molekulák eljutását is lehetetlenné teszi az agy területére. Az SZTE Természettudományi és Informatikai Karán működő Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék, valamint az Általános Orvostudományi Kar Orvosi Vegytani Intézetének emeritus professzora, Dékány Imre által kifejlesztett gyógyszerhordozó anyag viszont kicselezi a természet biológiai védekező rendszerét – adta hírül az egyetem.

Ez a rendkívül pici, 100-150 nanométer átmérőjű, fehérje alapú kapszula képes megkötni a 2-10 nanométer méretű gyógyszermolekulát, egyfajta magot képezve köré, majd a hagymához hasonlítható biopolimer héjjal, egy nagyobb molekulával még egyszer befedi, azaz a hatóanyagot "becsomagolja”, és az így juthat el a kezelendő területre, legyen szó a milliókat kínzó migrénről, az agyvérzés utáni rehabilitációról, vagy a sclerosis multiplexes betegek kezeléséről.

Milliók életét könnyíthetik meg a nanokapszulás fájdalomcsillapítók

"Ezzel az eljárással a gyógyszermolekula fiziológiás körülmények között a nanokapszulában bezárt állapotban van, azonban ha hozzáér a sejtmembránhoz, akkor rákapcsolódik. Az ekkor kialakuló kölcsönhatás következtében lokálisan úgy adja le a hatóanyagot, hogy az főleg nem a keringési rendszerbe jut, hanem közvetlenül az agyba, így tud közvetlenül a központi idegrendszerre hatni" – fogalmazott Dékány Imre.

A több mint tízéves kutatómunka pozitív eredményét vizsgálatok igazolták, az elsősorban neurológiai problémákra ható gyógyszermolekulák, fájdalomcsillapítók nanokapszulás bejuttatása a központi idegrendszerbe több millió ember életét tenné elviselhetőbbé.

Fazekas István

A Széchenyi-díjas, idén a Magyar Érdemrend Középkeresztjével kitüntetett akadémikusnak a nanomedicinás gyógyszerhordozó anyaggal együtt 26 szabadalma és szabadalmi bejelentése van, jelenleg 4 oltalom alatt áll. Szabadalmai közül nyolcat az SZTE Kutatás-fejlesztési és Innovációs Igazgatóság koordinálásával jelentettek be, az intézmény hasznosító partnert keres a szóban forgó nanokapszulás technológiához is.

Kulcskérdést sikerült megoldani

A neurofarmakológia nagyon fontos kérdése, hogy egyes gyógyszerek mennyire tudnak átjutni a vér-agy gáton – mutatott rá a módszer fontosságára Vécsei László. Az SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központján működő Neurológiai Klinika igazgatója az SZTE és az MTA Szegedi Biológiai Központ kutatócsoportjaival együttműködve több mint tíz éve keresi a választ a kérdésre.

Az SZTE közleményéből kiderül, kutatásaik során bebizonyosodott, hogy bár a kinurénsav pozitívan képes befolyásolni több neurológiai betegség, például a migrén, a Parkinson-kór vagy a Huntington-kór kialakulását kísérletes modellekben, azonban nehezen jut be a központi idegrendszerbe, és ezzel jelentősen korlátozódik a vegyület alkalmazhatósága.

Ezen segíthet a kifejlesztett nanokapszula. Vécsei professzort idézve az egyetemi közlés hangsúlyozta, hogy az országban évente közel 30-35 ezer embert ér szélütés, megközelítően 35 ezren szenvednek Parkinson-kórban, a sclerosis multiplexes betegek száma pedig eléri a 9 ezret, és másfél millióra tehető azok száma, akik migrénben szenvednek, tehát azok köre, akiken az új, tudományos kísérletekben is igazolt hatékonyságú nanokapszulás gyógyszertovábbítás segíthet, idehaza is nagyon széles, nem beszélve arról, ha világszintű felhasználásra kerül sor.

Ha máskor is tudni szeretne orvosi újdonságokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos eredményeket is bemutató Facebook-oldalát.