szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Lélegzetelállító űrfelvételekkel ünnepli a Chandra-küldetés 20 évét a NASA.

Már húsz éve, hogy a Chandra röntgenteleszkóp kilövésével az amerikai űrkutatási hivatal útnak indította az elmúlt időszak egyik legizgalmasabb küldetését, amely ráadásul máig szolgál meglepetésekkel. A NASA 20 éves űrtávcsöve ugyanis ma is tökéletesen működik, és olyan különleges felvételeket készít az univerzumról, amilyenekre még a Hubble sem képes. A missziót 2024-ig tervezik, de amilyen sikeres, még az is lehet, hogy meghosszabbítják.

A Subrahmanyan Chandrasekhar Nobel-díjas indiai asztrofizikusról elnevezett távcsövet 1999 július végén állították Föld körüli pályára a Columbia űrsiklóval, és azóta is körülöttünk kering. Az elmúlt húsz évben folyamatosan pásztázta a világűrt, és rengeteg különleges eseményt sikerült megörökítenie a csillagok születésétől a fekete lyukak összeolvadásán át egészen a gigantikus galaxishalmazok ütközéséig. És miután a teleszkóp a röntgen tartományban fényképez, segítségével a világegyetem számunkra láthatatlan rétegeit sikerült megvilágítania.

Az alábbi felvételen például a Hattyú csillagkép OB2 elnevezésű régióját láthatjuk, teli óriási, fiatal csillagokkal, amelyek életciklusa valószínűleg gyorsan lepörög, vagyis ezek a csillagok "haldokolnak". A kompozit felvételen a Chandra adatait vörössel és kék pöttyökkel láthatóak, a kék foltok a Newton, a narancs pedig a Spitzer űrtávcsőből származnak.

NASA

Ez a kép pedig a Chandra (kék) és a Hubble adatait ötvözi (lila), és az NGC 604-es katalógusjelű csillagbölcsőről készült.

NASA

Itt egy szupernóva, azaz felrobbant csillag maradványait láthatjuk. A fotó különlegessége, hogy ez a terület meglepően gazdag oxigénben - ami amúgy nem túl gyakori elem az univerzumban -, innen a kékes színezete.

NASA

Az Abell 2146 egy masszív struktúra, ami két galaxishalmaz összeütközésével jött létre (tehát nem pusztán két galaxisról van szó, hanem két, egyenként többszáz galaxist tartalmazó halmaz karambolozott). Ez is egy kompozit felvétel, a Hubble fotójára rétegelték a Chandra adatait.

NASA

A Naprendszernek is otthont adó Tejút középső régióját látjuk ezen a felvételen zölddel és kékkel. A piros  a dél-afrikai MeerKAT távcsőből származik.

NASA

Szintén a Tejútrendszerben járunk, egy óriási csillagbölcsőt látunk a képen, amit Tarantella-ködként is ismerhetünk. A felvétel különlegessége, hogy két év alatt, összesen 24 napon keresztül fotózta a Chandra.

Tarantella-köd
NASA/CXC/Penn State Univ./L. Townsley et al

Ha máskor is értesülni szeretne hasonló hírekről, csatlakozzon a HVG Tech rovatának Facebook-oldalához.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Németh András Élet+Stílus

"Miért ünnepelgetnek, ha nem is voltak a Holdon?"

Annak ellenére, hogy ezernyi bizonyíték van arra, hogy az amerikaiak több alkalommal megfordultak a Holdon, világszerte tartják magukat azok az összeesküvés-elméletek, amelyek szerint az egész csak egy óriási kamu: a filmeket és fényképeket egy stúdióban rögzítették, Armstrongékra pedig a színészkedés feladata hárult. Az amerikaiak 11 százaléka ma sem biztos abban, hogy járt ember égi kísérőnkön.