Rekordmagas volt az átlaghőmérséklet júniusban a szibériai sarkvidéken az Európai Unió Földet és a klímaváltozást megfigyelő kutatóprogramjának adatai szerint.

A hőmérséklet egyes területeken elérte a 10 Celsius-fokot is, a hőség pedig elősegítette a bozóttüzek lángra lobbanását a térségben, ezzel példátlan mennyiségű, mintegy 59 millió tonna szén-dioxid került a légkörbe - írta a Copernicus Climate Change Service (C3S) adatai alapján a BBC.

A forró nyári időjárás nem ritka az Északi-sarkvidéken, de az elmúlt hónapok abnormálisan melegek voltak. A tudósok úgy vélik, az Arktisz kétszer gyorsabban melegszik a globális átlagnál. Clare Nullis a Meteorológia Világszervezet (WMO) szóvivője azt mondta korábban, ennek a jele, hogy az idei szokatlanul meleg szibériai tavasz hatására megolvadt a hó, és korán töredezett fel a folyókat borító jég.

A C3S kutatói szerint a térség átlagos hőmérséklet-növekedése 5 fok volt, ami több mint három fokkal haladja meg az előző két rekordmeleg június értékét, az egyik 2018-ban, a másik 2019-ben volt.

Verhojanszk városban június 20-án 38 fokot mértek, ami 18 fokkal melegebb az átlagos júniusi napi hőmérsékleti maximumnál. Eközben mintegy 246 tűz pusztított több mint 1400 négyzetkilométeren július 6-áig az orosz erdészeti hatóság szerint.

A két jelenség összefügg: a magasabb hőmérséklet és a szárazabb felszín ideális körülményeket biztosít a tűzgyulladáshoz és a lángok fennmaradásához hosszú időn át - monda Mark Parrington, a C3S egyik vezető tudósa a Reuters brit hírügynökségnek.

Eddig Verhojanszk főleg a kemény teleiről volt ismert, itt mérték az északi féltekén a legalacsonyabb hőmérsékletet is (-67,8 fokot). Az újabb rekordnak köszönhetően egy másik csúcs is megdőlt: még sosem volt ilyen óriási - 105,8 fokos - a legnagyobb ingadozás a két szélsőséges érték (abszolút minimum, illeve maximum hőmérséklet) között a Föld egy adott pontján.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.