Egy gyors és együttműködésen alapuló nemzetközi válasz megelőzhette volna, hogy a 2019-es kínai Covid-19 járvány 2020-ban globális katasztrófává váljon – állapította meg egy független szakértőkből álló testület (Independent Panel for Pandemic Preparedness and Response), melyet az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kért fel jelentésük elkészítésére.

A The Financial Times által szemlézett dokumentum nemcsak a WHO-t, hanem a világ vezetőit is elmarasztalja a járványkezelés hibái miatt. Emellett javaslatokat is tesz a jövőbeli járványok kezelésére: létrehozna egy globális egészségügyi fenyegetéseket kezelő tanácsot és több jogot adna a WHO-nak, hogy a kormányok jóváhagyása nélkül vizsgálódhasson és információt is nyilvánosságra hozhasson a különböző járványos betegségek megjelenéséről. Emellett egy 5–10 milliárd dolláros pénzügyi alapot is létrehozna felkészülésre és azonnali reagálásra.

„A testület alapvető változásokat javasol az új rendszer létrehozása érdekében” – jelentette ki sajtótájékoztatóján a panel két tagja, Helen Clark, volt új-zélandi miniszterelnök és Ellen Johnson Sirleaf, egykori libériai elnök.

A szakértők szerint 2020 februárja elvesztegetett hónap volt, amikor sok ország tehetett volna lépéseket annak érdekében, hogy ellenőrzése alatt tarthassa az új típusú koronavírust és megelőzze a katasztrófát. A jelentés nem vizsgálta a Sars-Cov-2 eredetét, ugyanakkor a kínai hatóságokat és a WHO-t is kritizálja, mert későn vették észre, hogy a vírus Vuhanban emberek között terjed, és nem figyelmeztették időben róla a világot.

„Ha az utazási korlátozásokat gyorsabban és széleskörűbben bevezették volna, komolyan gátolta volna a vírus gyors terjedését. Rá kell jönnünk, hogy a 21. században élünk, nem pedig a középkorban” – mondta Clark.

Hozzátették, hogy a világjárványt meg lehetett volna előzni, amivel 3,4 millió életet lehetett volna megmenteni.

A testület bírálta a WHO-t, amiért nem hirdetett korábban nemzetközi közegészségügyi vészhelyzetet. Ezt a nemzetközi szervezet csak január 30-án tette meg, a koronavírust pedig csak március 11-én nyilvánította világjárványnak.

A legnagyobb bírálatot mégis a gazdag európai és észak-amerikai országok kapták, amiért nem tettek semmit és gyakorlatilag „elvesztegették 2020 februárját”. Ez egy elveszett hónaphoz vezetett, amikor még sok ország lépéseket tehetett volna a Sars-Cov-2 terjedésének megfékezésére és a globális egészségügyi, társadalmi és gazdasági katasztrófa megakadályozására.

Amikor aztán 2020 márciusában végre elismerték a válság súlyosságát, „őrült tülekedés kezdődött az egyéni védőeszközök, a terápiás szerek és egyéb berendezések miatt” – mondta Clark. Ezt csak súlyosbította a globális vezetés hiánya.

Ezt elkerülendő, a testület azt javasolja, hogy a világ vezetői állítsák fel a globális egészségügyi fenyegetések tanácsát (Global Health Threats Council) és egy pandémiás keretegyezményt (Pandemic Framework Convention), hogy erősebb jogi alapjuk legyen a cselekvésre. Ennek érdekében már ebben az évben összehívnák az ENSZ közgyűlésének rendkívüli ülését.

A tanács pénzügyi támogatást is folyósítana különböző intézményeknek felkészülésre és járványokra adott válaszra, köztük vakcinák és gyógyszerek fejlesztésére, melyeket gyorsan és egyenlően kellene elosztani a világ országai között.

A jelentés a WHO tekintélyének és finanszírozásának megerősítését is kéri. Ez magában foglalná a tagállamok által fizetett díjak növelését is.