A Lucy nevű űrszonda a következő 12 évben rekordszámú aszteroidát tanulmányoz, ezen idő alatt 6,5 milliárd kilométert tesz meg. A tervek szerint 2025 áprilisában a Mars és a Jupiter közötti kisbolygóöv egyik aszteroidája mellett halad el, 2027 augusztusában pedig a Jupiter titokzatos hét trójai kisbolygóját is felkeresi.

A NASA célja, hogy új információt gyűjtsön a Naprendszer 4,5 milliárd évvel ezelőtti formálódásáról. A misszió a nevét a Lucy néven emlegetett ősi fosszíliáról kapta, amely betekintést engedett az emberi faj evolúciójába.

A Naprendszer keletkezésének időszakából a kisbolygók és az üstökösmagok azok az égitestek, amelyek fennmaradtak. Ezek pedig úgy képeznek átmeneti láncszemet az ősi gáz és a végső bolygók között, mint, ahogy Lucy néven emlegetett ősi fosszília – magyarázta Kereszturi Ákos a műsorban. Ezek vizsgálata pontosabb képet adhat arról, hogy milyen anyagból és milyen folyamatok során keletkezett a Naprendszer.

Egy új és vad kutatás szerint a Naprendszert egy mágneses alagút veszi körül, a tudós állítja, látni lehet

A csillagászok évtizedek óta vizsgálnak különféle égi struktúrákat. Az egyikre most születhetett magyarázat.

A csillagász elmondta, hogy a berendezés az első napenergiával működő szonda, amely a Naptól ennyire távol dolgozik, ötször távolabb jár majd, mint ahol a Föld kering. Ezért a legnehezebb feladat az űrszonda energiaellátásának a megoldása volt, amit egyenként több mint hét méter átmérőjű, hatalmas napelemek biztosítanak.

Az űrszonda pályája háromszor is visszakanyarodik a Földhöz, úgynevezett hintamanőverek során, hogy bolygónk gravitációját használja fel útjához.

A görög mitológia nyomán elnevezett trójai aszteroidák két rajban ugyanazon a pályán keringenek a Nap körül, mint a Jupiter, az egyik csoport a bolygó előtt jár, a másik pedig mögötte. Az űrszonda az első útján a Jupiter előtt mozgó kisbolygókat, ezt követően a Jupiter mögött lemaradt égitesteket vizsgálja majd, sokat egymás után meglátogatva.

Az űrszonda néhány száz kilométer távolságban halad majd el a kisbolygók közelében. Egyrészt azt vizsgálja majd, hogy milyen a kisbolygók alakja, felszínmorfológiája, milyen anyagokból állnak, illetve, hogy ebben a különös dinamikai helyzetben, hogyan fejlődőtt az anyaguk.

Több mint 20 év után új képek készültek az egyik legkülönlegesebb holdról, az óriási Ganymedesről

A NASA Juno űrszondája elsősorban a Jupitert vizsgálja, de most a bolygóhoz közeli Ganymedeshez is ellátogatott.

„Ezek nagyon ősi objektumok, amelyek a Naprendszer születésének az ősanyagát közel eredeti állapotban tartalmazzák” – hangsúlyozta Kereszturi Ákos. Emellett a csillagász szavai szerint nagyon titokzatosak is, mivel valószínű, hogy az anyaguk jelentős része vízjég, de ezt eddig még nem sikerült közvetlenül megfigyelni.

Azért tartalmaznak jelentős mennyiségű vizjeget, mert ott találhatóak, ahol az ősi Naprendszerben a hóhatár húzódott. Itt már elég sok vízjég kikondenzálódhatott, de ez messziről nem látszik – tette hozzá a csillagász. A szombaton indított űrszonda küldetésének eredményeként pontosabb képünk alakulhat ki arról, hogy milyen anyagból született a Naprendszer, és arról is, hogy honnan származik a többi égitestre eljutott vízjég.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos kérdésekkel is foglalkozó Facebook-oldalát.