A Nature tudományos folyóiratban publikált eredmények szerint a vizsgált 10 196 hüllőfaj 21 százalékát sorolták a veszélyeztetett, súlyosan veszélyeztetett vagy a kihalással fenyegetett kategóriába.

A majdnem ezer tudós és 52 szerző részvételével végzett hüllőkutatás 2005-ben kezdődött. A projektet pénzügyi gondok lassították – mondta Bruce Young, a NatureServe tudományos szervezet zoológusa, a tanulmány egyik szerzője.

„Sokkal nagyobb figyelmet kapnak az állatvédőktől a szőrösebb, tollasabb fajok. Pedig a hüllők is lenyűgözőek és alapvető fontosságú részei az ökoszisztémának.”

A galápagosi tengeri leguán, az egyetlen gyíkfaj a világon, amely alkalmazkodott a tengeri élethez, szintén a kihalással veszélyeztetettek közé tartozik - mondta Blair Hedges, a tanulmány egy másik társszerzője, a Temple Egyetem biológusa. Hozzátette:

a leguánnak ötmillió évébe telt, hogy alkalmazkodjon a tengeri táplálkozáshoz, ilyen sok evolúciós történelem menne veszendőbe, ha ez az egyetlen faj kihalna.

A világ tengeriteknős-fajai közül hatot fenyeget a kihalás, a hetedik is gondban van, de a tudósoknak nincs elég adata a kategóriába sorolásához.

A hüllőket fenyegető legnagyobb veszély az egész világon az élőhelyeik pusztulása. A vadászat, az invazív, nem honos fajok szintén veszélyt jelentenek – mutatott rá Neil Cox, a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) faji sokszínűséget értékelő osztályának vezetője.

„Kifutunk az időből, az óra ketyeg" - riasztó eredménye lett az európai madárleltárnak

Minden ötödik madárfajt, köztük a sárszalonkát, a sarlósfecskét és a vetési varjút is a kihalás fenyegeti Európában a BirdLife madárvédelmi szervezet legújabb vörös listája szerint.

Az erdős területeken élő hüllőkre, köztük a királykobrára nagyobb eséllyel leselkedik a kihalás, mint a sivatag lakóira, részben azért, mert az erdőkben nagyobb a valószínűsége az emberi pusztításnak – állapította meg a tanulmány.

Hasonló értékeléseket végeztek már az emlősök, a madarak és a kétéltűek között, hogy segítsék a kormányokat, hol húzzák meg a nemzeti parkok határait és hogyan osszák el a környezetvédelmi alapokat.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos kérdésekkel is foglalkozó Facebook-oldalát.