Érdekes megállapításra jutottak a brit Medical Research Council (MRC) Molekuláris Biológiai Laboratóriumának kutatói az emberi aggyal kapcsolatban. A szakemberek szerint bár a szerv hőmérsékletét sok minden befolyásolhatja – például a napszak vagy az, hogy mely régiójáról beszélünk –, de jellemzően magasabb, mint a test többi része.

A Gizmodo beszámolója szerint a kutatók az intenzív osztályon fekvő betegek agyát vizsgálták egy korábbi, a traumás agysérüléseket vizsgáló projekt részeként. Az eredményeket egészséges önkénteseken mért adatokkal vetették össze. Mindkét csoportnál ugyanakkor monitorozták az agyat: reggel, délben és este.

Az emberi agy segítségével tesztelték a gépi tanulást az ELTE tudósai

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kutatói az emberi agy kapcsolatainak leírását használták innovatív gépi tanulási módszerek teszteléséhez. Az új módszer a Newton-elmosás nevet kapta, és nemcsak a képi adatokat lehet megsokszorozni vele, hanem kémiai és biológiai adathalmazokra is alkalmazható.

Mindkét csoport esetében az agy átlagos hőmérséklete 38,5 Celsius-fok volt, ami magasabb volt, mint amennyit a szájukba tett lázmérő mutatott. A Brain folyóiratban közzétett adatok alapján éjszaka valamivel alacsonyabb volt a hőfok, magasabb volt az agy mélyebb területein, mint a felszín közelében. A nők és az idősek esetében pedig magasabb hőmérsékletet mértek, mint a csoport többi tagjánál.

Korábbi kutatások már rámutattak arra, hogy a hőmérséklet a test nem minden részén ugyanaz a 37 Celsius-fok.

A most kapott eredmény fontos lehet az orvosok számára. Szerintük a felhevült agy valamilyen súlyos szövődményhez vezethet, ám megállapították, hogy az egészséges embernél a 40,9 Celsius-fok sem feltétlenül jelent problémát. Mindez azért is izgalmas eredmény, mert a 41 fokos láz már igen súlyosnak számít.

Ugyanakkor a kritikus állapotú betegeknél sem találtak összefüggést az agy hőmérséklete, valamint a túlélési esélyek között. Az viszont már lehet egy marker a túlélési esélyek szempontjából, hogy a beteg agyhőmérséklete a várt szerint változik-e a nap folyamán.

Még az enyhe koronavírus-fertőzés is komoly bajokat okozhat az agyban

Az Oxfordi Egyetem tanulmánya szerint a koronavírus okozta Covid-19 az agy zsugorodását okozhatja, csökkentheti a szürkeállományt az érzelmeket és a memóriát irányító régiókban, és károsíthatja a szaglásérzékelésért felelős területeket.

A szakemberek úgy vélik, hogy ez a változás az agy hosszú távú egészégéről is árulkodik, és segíthet előre megjósolni az esetleges megbetegedéseket.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.