Az OSIRIS-REx nevű űrszonda még 2020 októberében vett mintát a Bennu aszteroidából, amit visszahoz a Földre a szerkezet. A tudósok azt remélik, kiderülhet belőle, hogyan keletkezett a Naprendszer és az élet a Földön, ám a 2023 szeptemberére remélt visszatérésig sem tétlenkednek.

A szakemberek két új tanulmányt is írtak a mintavételről – a Science és a Science Advances folyóiratban jelent meg –, ami meglepő felfedezéshez vezetett az aszteroida természetével kapcsolatban. Ezek azonban nemcsak érdekesek: a kutatók szerint az eredmények hatással lehetnek egy jövőbeni eltérítő akcióra, ha az 500 méter átmérőjű Bennu valaha is veszélyt jelentene a bolygóra.

Dante Lauretta, az Arizonai Egyetem bolygókutatója a Space.com-nak úgy nyilatkozott, arra számítottak, hogy amikor az űrszonda eléri az objektum felszínét, az esemény elfújja az útból a port, néhány részecske pedig fel fog emelkedni. A képeket visszanézve azonban kiderült, hogy nem ez történt: a Bennu úgy viselkedett, mint egy szivacs: a felszíne mélyen benyomódott, ahogy az eszköz „megérintette”.

A történés annyira meglepte a kutatókat, hogy Lauretta kampányolni kezdett, hogy térjen vissza az OSIRIS-REx, hogy megérthessük, mi is történt pontosan.

Hat hónappal a minták begyűjtése után, 2021 áprilisában ismét egy pillantást vetettek a Bennura. Kiderült, hogy azon a helyen, ahol az űrszonda megérintette az aszteroidát, egy új, 8 méter széles lyuk keletkezett. Vagyis a felszín sokkal puhább, mint arra számítottak, és úgy változott meg, mintha egy folyadék lenne.

Emiatt az űrszonda 70 centiméter mélyre hatolt a Bennuba, és olyan részecskékhez is hozzáfért, amit nem ért a kozmikus sugárzás.

Fontos minták érkeznek vissza, ezekből kiderülhet, hogyan alakult ki a Naprendszer és az élet a Földön

Fontos küldetésen van túl a NASA OSIRIS-REx nevű űrszondája, az első amerikai eszköz, amely egy aszteroidáról gyűjtött mintát.

A kutatók kiszámolták, hogy az aszteroida sűrűsége 500–700 km/köbméter lehet. Összehasonlításként: egy földi kőzet sűrűsége 3000 kg/köbméter. A szakemberek korábban arra számítottak, hogy a nagyobb sziklák között por található, ami kitölti a hézagokat. A tudósok szerint mindez komoly problémát jelentene akkor, ha az aszteroidát el kellene téríteni a pályájáról, mert a Földet fenyegeti. És bár 1:2700-hoz az esély arra, hogy 2175 és 2199 között eltalálja a Földet, még így is a legveszélyesebb aszteroidaként tartják számon.

A kutatók most úgy vélik, más aszteroidákat is inkább a mikrogravitáció tarthat össze, és nem egy egyéges szerkezetről van szó.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.