Az idei év első újholdja január 21-ére esik, és a NASA szerint egy igen különleges alkalom lesz a mostani. A szakemberek szerint az újhold 993 éve nem volt olyan közel hozzánk, mint amennyire most lesz, és ha pontosak a számítások, 345 évet kell majd várni arra, hogy a Föld–Hold-távolság az újhold során ilyen kicsi legyen.

A holdfázisok közül újholdnak azt nevezzük, amikor a Hold a Nap és a Föld között helyezkedik el. Emiatt a „túloldalát” világítja meg a csillagunk, mi azonban az égitestet nem látjuk, mert szorosan a Nap közelében van, a napfényes ég pedig lehetetlenné teszi az észlelését.

A NASA adatai szerint a mostani újhold az i.sz. 1030. december 3-a óta a legnagyobb lesz január 21-én, így mintegy 356 568 kilométerre lesz a bolygónktól. Ezt követően 2368. január 20-ig kell várni arra, hogy hasonló közelségbe kerüljön.

A különböző távolságok oka az, hogy a Hold nem tökéletes kör, hanem elliptikus pályán kering a Föld körül. Emiatt egyszer közelebb, máskor távolabb van a bolygónktól. A legtávolabbi pontot apoapszisnak, a legközelebbit pedig periapszisnak nevezik.

Nem vicc: a katolikus egyháznak van egy Hold-püspöke

Egy 1917-es egyházi törvény értelmében abban a pillanatban a katolikus egyházé lett a Hold, ahogy Neil Armstrong a felszínére lépett.

A timeanddate.com magyarázata szerint ha ez a két pont egybeesik az újholddal vagy a teliholddal, akkor a két távolsági érték szélsőséges lehet. A legszélsőségesebb Föld–Hold-távolságot akkor lehet mérni, amikor a Föld a legközelebb van a Naphoz. Ez 2023. január 4-én következett be.

Bár ezt a közelséget nem fogjuk látni, azért lesz mit nézni a következő napokban. Egyfelől már megjelent az égen az üstökös, amit utoljára a neandervölgyi emberek láthattak, a hétvégén érkezik egy Vénusz–Szaturnusz-együttállás, közvetlenül utána pedig a Naprendszer bolygói sorakoznak majd fel.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.