Törökországban gyakoriak a nagyobb földrengések, azonban a most bekövezett rengések nagysága és helye bizonyos szempontból meglepő volt az eddigi tapasztalatok tükrében

– írták az ELKH FI Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium kutatói hétfői Facebook-posztjukban, amiben a Törökországban és Szíriában pusztító, 7,8-as és 7,7-es erősségű, már több mint 3000 halálos áldozatot követelő hétfői földrengések hátterére igyekeznek rávilágítani.

A szeizmológusok szerint a rengések a Törökország területén futó Arábiai, Anatóliai, Eurázsiai és Afrikai kőzetlemez mozgásaihoz kötődnek. Az Arábiai lemez észak-északnyugati irányban mozog, miközben északon ütközik az Anatóliai és Eurázsiai lemezekkel. A mostani földrengések az Arábiai és az Anatóliai lemez közötti határt jelentő 600 kilométeres Kelet-anatóliai vető délnyugati részén történtek. Itt a két kőzetlemez egymás mellett mozdul el és eközben halmozódik fel az a feszültség, ami földrengések kipattanásához vezet.

A leírásuk alapján ebben a vonalban nagyot mozdul el egymához képest a két kőzetlemez, amit az is jelez, hogy a két nagy rengést követően dominóhatás-szerűen alakultak ki utórengések a Fekete-tengertől egészen a Holt-tenger környékéig. Mint írták:

A jelenlegi rengések érdekessége az, hogy a Kelet-anatóliai vető azon részén pattantak ki, ahol eddig viszonylag visszafogottabb volt a szeizmikus aktivitás és valamivel kisebb erősségű rengések voltak jellemzőek.