1827 márciusában halt meg Ludwig van Beethoven, a zenetörténet egyik zsenije, akinek művei a mai napig meghatározók. A sors különös fintoraként a zeneszerző süket volt. Hallásvesztésének elsődleges okát soha nem ismerték, még személyes orvosa, Dr. Johann Adam Schmidt sem. A 20-as éveiben a fülzúgása lassan átadta a helyét a hangos zajokkal szembeni csökkent toleranciának, végül pedig a hallásvesztésnek a magasabb hangokat illetően, ami gyakorlatilag véget vetett előadóművészi pályafutásának – magyarázza a Science Alert.

A zeneszerzőnek azonban nem csak a halláskárosodással kellett megküzdenie. 22 éves korától súlyos hasi fájdalmak és krónikus hasmenés gyötörte. Hat évvel halála előtt megjelentek rajta a májbetegség első jelei, amely betegségről úgy gondolják, hogy legalábbis részben felelős a viszonylag fiatal korában bekövetkezett haláláért. 2007-ben Beethoven vélt hajfürtjének törvényszéki vizsgálata azt sugallta, hogy ólommérgezés siettethette a halálát. Ez elég hihető következtetés volt, tekintettel az ólomedényekből való ivás kultúrájára és az akkori orvosi kezelésekre, amelyek ólmot is alkalmaztak.

Összességében tehát sokat szenvedett a művész, és jó pár évvel a halála után találtak meg egy dokumentumot, amelyben arra kérte testvéreit, hogy ismertessék meg a világgal egészségügyi állapotát. A végrendelet teljesítésére valójában nemrég került sor, amikor egy német kutatócsoport a zeneszerző hajmintáiban talált DNS-t elemezte, miután kiderült, a korábbi hajminta tulajdonosa valójában egy ismeretlen nő volt.

Current Biology

A Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet kutatóinak a célja az volt, hogy fényt derítsenek Beethoven egészségügyi problémáira, többek között a progresszív hallásvesztés okaira. Az immár valódinak tekintett hajminta elemzéséből kiderült, hogy

a zeneszerző halálát valószínűleg hepatitis B fertőzés okozta, amelyet az alkoholfogyasztás és a májbetegségre való genetikai hajlama súlyosbította.

Viszont nem tudták megtalálni az okát Beethoven süketségének, illetve gyomor- és bélrendszeri problémáinak, így – írják a kutatók – több kérdés is nyitva maradt a zeneszerző életével és halálával kapcsolatban. Például hogy hol kapta el a hepatitiszt, mi állhatott bélfájdalmai és halláskárosodása hátterében, illetve hogy miként kezeltek egy női hajtincset Beethovenéként évszázadokon át.

Tekintettel arra, hogy a kutatókat az hajtotta, hogy a világ megértse, mi állt a zseniális zenszerző halláskárosodása mögött, ez a mostani valójában nem is annyira szerencsés eredmény.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.