A spanyolországi Alcalá Egyetem kutatói nemrég ismét felkeresték azt a barlangot, ahol korábban a korai újkőkorszakból származó emberi maradványokra bukkantak. A cél az volt, hogy minden eddiginél pontosabb képet kapjanak az ott talált leletek eredetéről. A vizsgálat eredményét a Quaternary Science Reviews című tudományos folyóiratban publikálták.

Az emberek évezredek óta használták az Ibériai-félszigeten található Galería del Sílex barlangot. A kutatóknak igen gazdag lelőhelyet jelent, ahol 53 metszettábla, valamint vörös és fekete színnel készült barlangfestmény található, emellett pedig több ezer emberi és állati maradványra, több tucat tűzhely és kerámiaedény törmelékére bukkantak.

A bronzkor végén a barlang bejáratát lezárták, így az lényegében időkapszulává vált. Ezt egészen 1972-ig nem is nyitotta ki senki. Kezdetben úgy gondolták, az összes lelet a bronzkorból származhat, ám minél tovább vizsgálták a leleteket, a kép annál összetettebbé vált.

A felfedezést követő évtizedekben mintegy 2700 emberi maradványt gyűjtöttek össze a barlang különböző területeiről. Emellett tűzhelyek, valamint szándékosan elhelyezett fáklyák maradványaira bukkantak a több mint 6000 kerámiatörmelék, szerszámok, kovakövek, csiszolt balták és állati maradványok mellett.

2000 éves oltárt találtak Szicíliában

Évszázadok óta a föld alatt néhány centiméterrel volt két különleges lelet is Szicíliában: egy oltár és egy szobortalapzat. Mindkettő igen jó állapotban maradt fenn.

A barlang két pontján (Sima A és Sima B), két mély szakadékban öt ember maradványát találták meg. Utóbbinál három ember maradványaira bukkantak, akiket a jelek szerint szándékosan helyeztek el a függőleges tárnákban. Ezek közül az egyik annyira teljes, hogy szinte biztos, hogy halála után közvetlenül helyezték el ott.

Eközben a Sima A-ból két ember és hat kerámiaedény került elő. Ez megcáfolja azt a korábbi elképzelést, hogy mindkét személy eltéved és baleset következtében vesztette életét. A hagyományok szerint ugyanis az újkőkorszakban, kb. 5000–6000 évvel ezelőtt kerámiaedényeket tettek a holtak mellé.

Az egyik maradványról a tudósok megállapították, hogy az elhunyt egy 13 éves lány volt. A másik holttestnél azonban csak a csontváz felét találták meg, azt is arccal lefelé, ami arra utal, hogy egy szerencsétlenül járt felfedező lehetett.

40 ember maradványai kerültek elő, 4000 éve kitört pestisjárvány nyomaira bukkantak Nagy-Britanniában

A londoni Francis Crick Intézet kutatóinak 4000 éves bronzkori sírokban fekvő maradványokból sikerült kimutatni a Yersinia pestis (Pasteurella pestis) jelenlétét.

A 13 éves lány maradványainak kormeghatározásából az is kiderült, hogy ez a legrégebbi lelet az újkőkorszak elejéről, nagyjából ezer évvel idősebb, mint az eddigi legöregebb lelet. Ez azért is érdekes, mert ezek szerint az eddig feltételezetthez képest már ezer évvel korábban is voltak temetkezési szokások.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.