Régóta vitatkoznak már arról a régészek, miként keletkezhettek egy korábbi lelet teniszlabda méretű kőgömbjei. Kétféle elmélet létezik: az egyik szerint őseink szándékosan készíthették őket, míg a másik szerint csupán mellékterméke volt egy másik eszközkészítés folyamatának. A legújabb kutatások az előbbi forgatókönyv mellett szólnak.

A jeruzsálemi Héber Egyetem tudóscsoportja 150 darab, 1,4 millió évvel ezelőtti mészkőgömböt vizsgált meg, amelyeket a mai Izrael északi részén található Ubeidiya területén, egy régészeti lelőhelyen találtak. A kövek 3D-elemzését elvégezve arra jutottak, hogy a formát valószínűleg szándékosan hozták létre.

Ez azért fontos, mert igen finom megmunkálást feltételez az őseinktől, ami arra utal, hogy meg volt a kognitív képességük arra, hogy megtervezzenek és kivitelezzenek egy ilyen feladatot.

A korai emberfélék – akikről nem tudni, hogy pontosan melyik leszármazott elődjei voltak – „megkísérelték elérni a gömb platóni ideálját”, fogalmaznak a meglátásaikat a Royal Society Open Science című tudományos folyóiratban közzétévő tudósok.

Hebrew University of Jerusalem

A kutatók elismerik, hogy a természet is képes formálni a köveket és kavicsokat, de kiemelik, hogy az eredmény szinte soha nem közelíti meg a gömb alakot, ami a vizsgált tárgyakra jellemző.

Az továbbra is rejtély, hogy őseink miért próbáltak meg gömb alakú köveket készíteni. Talán olyan eszközöket akartak létrehozni, amellyel ki tudták nyerni a csontvelőt, vagy őrölni a növényeket. Az extrém felvetések szerint lövedékként, vagy művészeti alkotásként tekintettek rájuk. A magyarázatok további kérdéseket vetnek fel őseink életmódjáról.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.