Két új, egykor a Hátszegi-medencében élt dinoszauruszfajt azonosított egy nemzetközi kutatócsoport, ezek egyike nagyméretű, ami árnyalja az erdélyi dinoszauruszokról alkotott eddigi nézeteket – közölte Csiki-Sava Zoltán, a Bukaresti Egyetem munkatársa.

A Bukaresti Egyetem, a Museum für Naturkunde Berlin és az University College London szakembereiből álló kutatócsoport által most azonosított két faj a Petrustitan hungaricus és az Uriash kadici nevet kapta. Ezek a sauropoda dinoszauruszok alrendágához tartoznak, a titanoszauruszok családjába, melyek négy lábon járó, hosszú nyakú növényevők voltak.

A Bukaresti Egyetem szerint a két új faj leírása fontos lépés a 70 millió éve élt európai dinoszauruszok sokszínűségének kutatásában, és ezek életkörülményeiről, együttéléséről is új információkkal szolgál. A két új fajjal négyre nő a valaha szigetként létező Hátszegi-medencében talált titanoszauruszok száma.

Az új fajok leírását a Journal of Systematic Palaeontology című tudományos folyóiratban közzétett tanulmányukban ismertették a kutatók. Csiki-Sava Zoltán, a Bukaresti Egyetem Geológiai és Geofizikai Karának oktatója és kutatója, a tanulmány társszerzője elmondta: a két új faj leírása önmagában is fontos, de ennél is érdekesebb az, hogy az Uriash kadici nagy termetű volt.

A Hátszegi-medencében talált erdélyi dinoszauruszokról az az elfogadott nézet, hogy szigeti törpedinoszauruszok voltak, szigeti környezetben élve lecsökkent a testméretük. „A nagytestű növényevők kisebbé válnak, mivel a szigeti környezetben kevesebb az élőhely, élelem, ami arra sarkallja az állatokat, hogy alkalmazkodjanak” – magyarázta Csiki-Sava Zoltán. Mint mondta, a térségben eddig felfedezett dinoszauruszok jól beleillettek a szigeti törpenövés sémájába, jóval kisebbek voltak, mint nyugat-európai rokonaik.

A most leírt Petrustitan hungaricusok mérete (3-4 méter) is nagyjából megegyezik a még Nopcsa Ferenc által talált Magyarosaurus dacuséval. Az Uriash kadici ellenben ennél közel négyszer hosszabb és tízszer súlyosabb állat lehetett. Hossza 9-11 méter, súlya 8-9 tonna lehetett, ami a nyugat-európai dinoszauruszok között is nagynak számít – mondta a szakember.

Hozzátette: hipotézisük szerint a nagytestű faj mérete azért nem csökkent, mert a területen már éltek törpe növényevők, így a nekik szóló ökológiai tér telített volt.

Közölte, a kutatók eddig is gyanították, hogy Hátszegen léteztek nagyobb dinoszauruszok is. „Mi nemcsak azt mutattuk ki, hogy létezett egy ilyen nagy termetű állat, hanem azt is, hogy hosszú időn, millió éveken át ilyen nagy termetű állatok maradványai előfordulnak” – mondta a geológus. Emlékeztetett: az egykori Hátszegi-sziget 7-8 millió éven át létezett, faunák váltották egymást, és mindegyikben megjelent a nagy termetű állat.

Csíki-Sava Zoltán szerint a felfedezés azt mutatja, hogy a szigeti evolúció komplexebb volt, mint eddig gondolták.

Mint mondta, munkájuk régi felfedezések újraértelmezése. A Petrustitan hungaricus maradványait Nopcsa Ferenc fedezte fel 1906 előtt, a londoni természettudományi múzeumban található maradványok alapján írták le új fajként. Az Uriash kadici Kadic Ottokár horvát származású magyar geológusról kapta a nevét, aki 1909-1915 között ásatott Hátszegen és fedezte fel azokat a csontokat, amelyek jelenleg a budapesti Földtani Intézetben találhatók. Ezeket tanulmányozta a kutatócsoport más csontokkal összehasonlítva, és rájött, hogy elkülönülő jegyek alapján új fajként írhatók le.

A Hátszegi-medencében jelenleg is zajlanak kutatások, az elmúlt években Botfalvai Gábor, az ELTE őslénytani tanszékének munkatársa által vezetett magyarországi geológusokkal közösen tártak fel maradványokat, melyeket még jelenleg is tanulmányoznak. Elképzelhető, hogy abból az anyagból még lesznek új dinoszauruszfajok – mondta Csiki-Sava Zoltán.

A Hátszegi-medencét szinte teljesen lefedő Hátszegvidéki Nemzetközi UNESCO Geopark vonzáskörzetében számos őslénytani lelőhely található. 2004 óta védett terület, 2005-ben nyert felvételt az UNESCO védnöksége alatt lévő Európai Geoparkok listájára.