A nyolclábú kis medveállatkák (tardigrádok) szemmel alig látható, mindössze néhány milliméteres ízeltlábúak. Igazi túlélők, a legextrémebb körülmények sem fognak ki rajtuk. Ezért is szemelték ki őket a Westlake Egyetem kutatói, hogy a mikrogyártáshoz (azaz egészen apró, mikroszkóp alatt látható tárgyak létrehozásához) kísérleteznek velük. Ilyen apró tárgyakat egyébként jól lehetne használni az orvostudományban, a gyógyításban, azonban ehhez biológiailag kompatibilis technikákra lenne szükség. A parányi medveállatkák tetoválása pedig pont ebben segíthet – írja a Gizmodo.

A mikro/nanogyártási technikák nagy problémája, hogy jelenleg nem kompatibilisek az élő szervezetekkel. A kutatók viszont most bizonyították, hogy jéglitográfiával közvetlenül előállíthatók mikro/nanoskálájú minták a medveállatkákon (élő szöveteken), ha azok kriptobiotikus állapotban vannak.

Ezt az egyfajta félig halott téli álmot úgy idézték elő, hogy -143 Celsius-fok alá hűtött felületekre helyezték, majd egy ánizsillatú szerves vegyülettel, anizollal vonták be az apró élőlényeket. Ezután fókuszált elektronnyaláb segítségével mikromintákat, négyzeteket, vonalakat, pontokat, sőt még egy egyetemi logót is rajzoltak rájuk. A nyalábnak közvetlenül kitett fagyott anizolréteg egy új kémiai vegyületet hozott létre, amely a medveállatkákhoz tapadt. Ezt követően vákuum alatt szobahőmérsékletűre melegítették a kis élőlényeket, amelyeken megmaradt az új vegyi anyag által létrehozott mintázat.

Nano Letters/Gizmodo

A tetoválások látszólag nem voltak hatással az újraélesztett ízeltlábúakra, bár az is igaz, hogy csak 40 százalékuk élte túl ezt a beavatkozást. Azonban a kutatók szerint ez az arány további finomítással javítható.

Az ACS Publications folyóiratban részletezett tanulmány végkövetkeztetése szerint ezt a módszert mikroelektronikai elemek vagy érzékelők élő szövetre nyomtatására is lehetne használni. „Ez a megközelítés új ismereteket nyújt a medveállatkák ellenálló képességéről, és potenciális alkalmazási lehetőségeket kínál a krioprezervációban (a biológiai anyagok nagyon alacsony hőmérsékleten történő tartósításának gyakorlatában), a biomedicinában és az asztrobiológiában” – írták a kutatók a tanulmányban. Azt is hozzátették, hogy a mikro-, nanogyártási technikák élő szervezetekkel való integrálása segítheti a bioérzékelés, a biomimetika (a természet folyamatainak utánzása) és az élő mikrorobotika fejlődését. Ráadásul ezt a technológiát ki lehet terjeszteni a módszert különféle élő szervezetekre, beleértve a baktériumokat is.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.