szerző:
HVG
Tetszett a cikk?

Amerikai és francia kutatók a következő 5 milliárd évet szimulálva arra jutottak, hogy a Naphoz közel kerülő csillagok meghatározhatják a Naprendszer sorsát.

Nagyjából 5 milliárd év múlva a Nap kifogy majd a hidrogénből, és vörös óriáscsillaggá duzzad majd, mivel héliumot kezd el elégetni a magjában. Ez azt jelenti, hogy a Merkúrt és a Vénuszt jó eséllyel bekebelezi majd, de az sem kizárt, hogy a Földdel is ez lesz a helyzet. Ez a forgatókönyv persze csak akkor valósul meg, ha nem zavarja meg semmi a Naprendszer működését – amire viszont ugyanúgy megvan az esély.

Az általános tévhittel ellentétben a Nap (és a Naprendszer) nem egy fix pontján található meg a galaxisnak, hanem folyamatosan vándorol. A legújabb kutatások szerint ennek – pontosabban egy gázfelhővel való találkozásnak – köszönhető az is, hogy jégkorszak alakult ki a Földön. És emiatt van benne a pakliban az is, hogy egy másik csillag – már egészen nagy távolságból is – bekavarhat a Föld jövőjébe.

Az Icarus című tudományos lapban megjelent publikációban amerikai és francia kutatók arról írnak, hogy a bolygórendszerünk és más csillagok közötti kölcsönhatások leképzelésére tett korábbi kísérletek jelentősen túlbecsülték a Naprendszer bolygóinak stabilitását. A legújabb kutatások már azt sugallták, hogy a Neptunusz pályájának egy kis változása is letaszíthatja a pályájáról a Merkúrt, ami így vagy ütközne egy másik planétával, vagy kirepülne a csillagközi térbe. Nathan Kaib, az amerikai Bolygótudományi Intézet kutatója, a tanulmány szerzője szerint azonban a szimulációk azt mutatják, még ennél is rosszabb lehet a helyzet.

Van egy elég vad feltételezés arról, hogyan alakulhatott ki a Naprendszer

Kanadai és amerikai kutatók szerint elképzelhető, hogy egy idegen, a Jupiternél nyolcszor nehezebb objektum – valószínűleg egy bolygó – haladhatott át a Naprendszeren, megváltoztatva a bolygók keringési pályáját.

A szakemberek számítása szerint a Naprendszer a következő néhány milliárd évben számos csillag közelében fog elhaladni. A csapat becslése szerint egymillió évenként körülbelül 19 olyan elhaladás történik, ahol a másik csillag a Naptól 1 parszek távolságon belül van. Ez körülbelül 3,26 fényévet jelent, ami kisebb távolság, mint a Naphoz jelenleg legközelebb lévő csillag, a Proxima Centauri Naptól mért távolsága – ami nagyjából 4,25 fényév. A következő 5 milliárd évet leképező szimulációknál az esetek 2 százaléka bolygóvesztéssel végződik.

A Plutónak nagyjából 5 százalék esélye van arra, hogy a pályája instabillá váljon, a Merkúr pályája pedig elsőként borulna fel, mivel ez a legközelebbi bolygó a Naphoz, így a legközelebbi bolygó egy másik csillaghoz is.

A kutatók arra jutottak, hogy a Föld esetében 1 az 500-hoz, vagyis 0,2 százalék az esélye annak, hogy egy másik bolygóval ütközik, vagy egyszerűen kirepül a Naprendszerből. A helyzet a Mars kapcsán sem sokkal jobb, ott ugyanerre 0,3 százalék az esély.

A szimuláció azt sugallja, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb eséllyel következik be, mint nem, így egy csillag megközelítése lesz a Naprendszer destabilizálódásának fő oka a következő 4–4,5 milliárd évben – összegez az IFLScience.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!