szerző:
hvg.hu

A fogyasztók egyre tudatosabbak, tudni akarják, hogy mit esznek-isznak, nem akarnak enzimeket, tartósítószereket, silány alapanyagokat. Egyre inkább teret nyernek az adalékmentes, egészséges termékek, nem csak a söröknél, hanem minden élelmiszernél – mondja Lénárd András, az Igazi Csíki Sört gyártó csíkszentsimoni sörgyár alapítója tulajdonosa. A Vállalat+Vezető rovat, „Pay it forward” sorozatának harmadik része.

Lénárd Andrásnak nem csak a sörgyár az egyetlen vállalkozása, több száz embert foglalkoztat Székelyföldön, érdekeltségei körébe tartozik több energetikai létesítmény, mezőgazdasági, ingatlan és építőipari beruházás. Az általuk készített drón 2015-ben megdöntötte a pilóta nélküli repülőgép lebegési világrekordját.

hvg.hu: Cégvezetőként mi az, amit ma máshogy csinálna?

Lénárd András: Még több kérdést, még szélesebb társadalmi körben tennék fel és még inkább hallgatnék a megérzéseimre, amikor ezen, egymástól nagyon eltérő válaszok alapján üzleti döntéseket hozok. Számomra az üzleti döntések mindig ösztönösek. Persze fel kell tennünk a kérdést, hogy milyen típusú reflex az ilyen ösztön. Rengeteg korábbi precedens, élettapasztalat, impulzus, információ, street wiseness, amivel az ember rendelkezik, segít, hogy az ösztönösnek mondott döntés megszülessen.

Mivel sokféle különböző területen dolgozom, fejlesztek és egyik iparág radikálisan eltér a másiktól (például a drónfejlesztésnek kevés köze van a nyúltenyésztéshez), valamint ezeket a vállalkozásokat nulláról építettem fel, fontos, hogy a figyelmem minden részletre kiterjedjen. Minden vállalkozónak azt mondom: minden kérdést tegyél fel, mert a tapasztalt impulzusok alapján hozod majd meg azt a döntést, hogy érdemes-e az adott iparágba fektetni, fejleszteni.

Volt már olyan vállalkozásom, amelynél azért rezgett a léc, mert elfelejtettem megkérdezni valami elengedhetetlenül fontosat. Akkor megtanultam a leckét.

Tudni kell, hogy bármiről is legyen szó, egészen biztos, hogy a feltett kérdésedre az egyetemi szaktanár mást fog mondani, mint a kalapos-bajszos székely bácsi. Mindkettőnek igaza lehet a maga módján, de előfordulhat az is, hogy egyiknek sincs és az igazság valahol középen van. A sikerhez az kell, hogy mindkettőt megkérdezd, és a válaszaikat megértsd, majd kimazsolázd belőle a számodra ott és akkor használható információt. Ehhez természetesen beszélned kell mindkettő „nyelvét”. Székelyföld ilyen szempontból ideális, a társadalom annyira sokszínű, hogy ha nem vagy lusta kérdezni, egészen komplex képet alakíthatsz ki a válaszokból. Erre bizonyára vannak divatos, multis kifejezések, mint a focus group, vagy a market research, de a tény az, hogy ezeket a beszélgetéseket általában jó székelyesen én magam szoktam lefolytatni.

Sorozatunk korábbi részei

Amikor egy cégvezető, nem tehet mást, mint kockáztat – Boros József, a Tensi ügyvezető igazgatója

„Az uniós pályázatok túl kényelmessé teszik a vállalkozásokat” – Vértes Gábor, a Pauker Nyomda alapítója

hvg.hu: Volt olyan pillanat, amikor úgy érezte, hogy feladja?

L. A.: Székelyföldön viszonylag nehéz vállalkozni, az ipar még mindig gyerekcipőben jár. Emiatt is van, hogy a székely társadalom nem igazán elfogadó a fiatal, innovatív vállalkozókkal szemben. Nem szavaznak bizalmat. Ennek talán történelmi gyökerei vannak, nálunk nem voltak jelentős különbségek, nem volt jobbágyság, sem kiterjedt nagybirtokok. Mindenki egyformán szabad volt és katonáskodott. A világ azóta nagyot változott, de néhányan még mindig rosszindulattal, pletykával és hírbehozással reagálnak, ha valaki kiemelkedik a közösségből, mert félnek, hogy a fejükre nő. Ezek a méltatlan támadások néha elveszik a kedvem, de sosem elégségesek ahhoz, hogy kifogják a szelet a vitorlámból.

hvg.hu: Mit vár a következő két évtől?

L. A.: Két területen nagy változást várok. Az egyik a modern technológiák használata, a másik pedig a fogyasztói tudatosság erősödése.

Óriási lehetőségeket látok. Arra számítok, hogy a drónok ipari használata elterjed és gyakorlatorientált szolgáltatásokkal egy fontos piaci szereplővé válik a Spider Drone Security. Remélem, hogy a törvényhozás tudja majd tartani a lépést és nem szab gátat a fejlesztésnek.

A fogyasztók körében pedig szemléletváltást várok. Én hiszek a természetességben, a hagyományokban, a minőségben. Hiszem, hogy ezzel sokan vagyunk így. A fogyasztókat nem szabad hülyének nézni. Egyre tudatosabbak, már szeretik tudni, hogy mit esznek-isznak, nem akarnak enzimeket, tartósítószereket, silány alapanyagokat. Teret nyernek majd az adalékmentes, egészséges termékek, nem csak a söröknél, hanem minden élelmiszernél. Én csak természetes, igazi minőséget engedek ki a gyárkapun, emiatt meggyőződésem, hogy nem kell két év hozzá, és az Igazi Csíki Sör lesz a prémiumkategória.

 

Hogyan érdemes visszaforgatni a profitot?

Egy sikeres vállalkozónak fontos lehet, hogy hogyan érdemes a profitot visszaforgatni – mekkora tartalékot érdemes képezni és milyen kondíciókkal érdemes új projektet – vagy a kapacitás bővítését – finanszírozni?

Nagy Máté, az Erste Bank Hazai Nagyvállalatok és Nemzetközi Ügyfelek Osztályának régióvezető-helyettese szerint a profitot mindaddig érdemes a vállalkozásba visszaforgatni, amíg nem kínálkozik olyan befektetés, amely azonos kockázat mellett nagyobb hozamot termel. Természetesen a vállalkozók attitűdje azért ennél valamivel árnyaltabb. Szubjektív tényezők is meghatározhatják, hogy a tulajdonos a megtermelt eredmény mekkora részét kívánja a vállalkozásába visszaforgatni (például ha a külső finanszírozástól való tartózkodást, a függetlenséget alapértéknek és biztonsági szempontból kívánatosabbnak tartják, akkor az eredmény minél nagyobb hányadát fogják a működésben tartani.)

A megtermelt eredmény kifizethető osztalékként, lehet egyfajta biztonsági vagy likviditási tartalék alapja, de akár finanszírozhat bővítő vagy fejlesztő beruházásokat.

A tartalékképzést alapvetően a cég likviditása határozza meg: át kell-e hidalni az esetlegesen eltérő fizetési határidőket, vagy olyan szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a készleteinket és követeléseinket tudják finanszírozni a szállítóink?

Ha jó a likviditásunk, biztosan nem érdemes nagy mennyiségű pénzeszközt tartanunk, hiszen az nem „dolgozik”, nem szolgálja a vállalat eredménytermelését. Nyilván ez is árnyalható ágazati sajátosságokkal: a jó kereskedő biztosan nem a bankszámláján parkoltatja a pénzeszközei java részét, hanem igyekszik azt készletbe fektetni, hiszen az termeli meg a profitját.

Beruházásba akkor szokás kezdeni, ha a fejlesztéssel nyert kapacitások nagy arányban kihasználhatóak és többletprofitra lehet szert tenni, vagy olyan modernizációt lehet végrehajtani, amellyel a termelési költségek számottevően csökkenthetőek, ami a profit növeléséhez vezethet. Természetesen figyelembe kell vennünk a beruházás cash flow-termelő képességét, és értékelnünk kell a megtérülést – a lehető legjobb módszerrel – az esetleges alternatív befektetések elvárt hozamának a függvényében is.

Találtak egy 110 millió éve halott pókot, még mindig "világít" a szeme

Találtak egy 110 millió éve halott pókot, még mindig "világít" a szeme

Fegyveres szökés: Az ORFK nem értékeli a bátorságot, ha civilnél tapasztalja

Fegyveres szökés: Az ORFK nem értékeli a bátorságot, ha civilnél tapasztalja

Közel 60 féle, messze nem csak tipikus nagycsaládos autó van, amire kormány pénzt adna

Közel 60 féle, messze nem csak tipikus nagycsaládos autó van, amire kormány pénzt adna

Elkészült a videó: Hitler megtudja, hogy az őt játszó Bruno Ganz meghalt

Elkészült a videó: Hitler megtudja, hogy az őt játszó Bruno Ganz meghalt

Már termeli az áramot Mészáros Lőrinc erőműve

Már termeli az áramot Mészáros Lőrinc erőműve

Nem indult nyomozás a dunaharaszti gazda ellen, aki állítólag disznóval fajtalankodott

Nem indult nyomozás a dunaharaszti gazda ellen, aki állítólag disznóval fajtalankodott