Budapesten annyi biztosnak látszik, hogy a Fidesz (és Tarlós) jön, Demszky és a szoclib városházi többség pedig csomagol. De meglesz-e a teljes fővárosi narancsuralom? Vagy a feljövő LMP belezavar a képbe, s demonstrálja, nélküle nem lehet (más a) várospolitika? Nyolc év botrányai, hitelességi mélyrepülése, csődszakadék peremére jutott gazdaság- és társadalompolitikája után nincs olyan újdonsült/újpárti politikus, aki frissen nyomott képviselői igazolványával a zsebében Lendvai, Mesterházy, Gyurcsány, Horváth Csaba és jövőbeli főpolgármester-jelöltjük közelségére vágyna.
Sólyom jó államfő volt, de Schmitt az emberekhez közelebb álló személyiség, aki a nehéz időkben is becsületes tudott maradni – fejtette ki többek között a hvg.hu-nak adott interjúban Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke, Debrecen polgármestere. Mint hangsúlyozta: „amikor Schmitt az 1972-es olimpiai elődöntőben az utolsó asszóban a szovjet versenyzőt verte meg, az maga volt a szembenállás.”
A Medián felmérése szerint a megkérdezettek kétharmada nem akar tűzijátékot, 84 százalék hallott Dóczi-Tóth Eszternek a Facebook-on indított mozgalmáról – vagyis, hogy a megtakarított pénzt adjuk oda az árvízkárosultaknak. A kormány kapott egy szép feladványt. A tűzijáték elmaradása most, csak ezen az augusztus 20-án, a lehető leglátványosabb szimbóluma lenne annak, hogy a magyarok többségének igénye van szolidaritásának kifejezésére – vélekedik Babarczy Eszter.
Az UD Zrt. botrány folyományaként a legrosszabb fajta szellem szabadulhat ki a palackból. Csak reméljük, hogy a több mint egy éve a vádhatósági gyanú árnyékában élő Szilvásy György által az ügyészség szerint bevetett módszer – amelyet az MDF fölötti nagypárti hegemóniáért zajló Fidesz-MSZP meccsben alkalmazott –, nem ismétlődik meg, ezúttal a legutóbbi győztesek oldaláról.
Finnország a harmincas évektől szinte a nyolcvanas évek végéig követendő mintának számított a magyar demokraták között. A finnek háborút vívtak a Szovjetunióval, majd a náci Németország oldalán újra hadba szálltak ellene, 1944 augusztusában páratlanul előnyös fegyverszüneti feltételeket sikerült kialkudniuk, s ha korlátozottan is, de megőrizték szuverenitását. Volt-e erre Magyarországnak is esélye?
Minden bizonnyal a kormányfő engedelmes híve lesz augusztustól a köztársasági elnök. Kár, nagy kár. Igaz, maga a poszt nem sok mozgásteret ad a mindenkori elnöknek, de az ország presztízsének csak használt volna, ha Sólyom László mandátumát még újabb öt évvel meghosszabbítják.
Orbán Viktor nem akarja (és nem is tudja) megölni a demokráciát. A Fideszt diktatúrával, pártállammal hírbe hozók csupán az előítéleteiknek megfelelő politikai sci-fi-horror fantáziáikat teszik közkinccsé. Az viszont nagyon is célja lehet a Fidesznek, hogy némi vércsapolással legyengítse, céljaihoz hozzáidomítsa a jogállamot. Csakhogy ez által az ország nem feltétlenül kezes, inkább veszélyes lesz számára. A kétharmad révén tabukat feszegető Fidesz leigázni nem, csak a kiszámíthatatlan válaszreakcióig űzni, provokálni tudja az országot.
Egy puccs – az is meglehet, forradalom, hisz e fogalmat a politikusok mostanság olyannyira elszerették –, széthulló hadsereg és állami bürokrácia, no meg egy etnikai háború a láthatáron. Mindez másfél év forradalmian gyors hozadéka a Sztálin által létrehozott, Kazahsztán területéből kihasított Kirgizisztánban - a kirgizek valójában kazahok -, ahol sokáig semmi sem utalt az események elfajulására.
Szimbolikus, irracionális nacionalizmus, (néhány szépséghibával) pragmatikus konzervatív-liberális gazdasági fordulat. Ez a kettősség jellemzi a Fidesz politikáját a kormányalakítás, illetve a hiánycél-emelésnek kijózanítóan gátat szabó forintsokk óta. Az előbbi afféle zárt, pártos „törzsi mitológia”, az utóbbi haszonelvű, nyitott a gazdasági realitásokra. Melyik lesz erősebb? Nem tudni. De ha egyik sem kerekedik a másik fölé, egyensúlyt találni akkor is kell köztük. Mint azt tengerentúli párhuzam is bizonyítja.
Ortutay Gyula halála után harminckét évvel három, terjedelmes kötettel lepte meg a magyar olvasóközönséget. Fia, a szobrász Tamás közreműködésével napvilágra került gondosan titkolt naplója, melyet az Alexandra kiadó jelentetett meg. A 1938-től 1977-ig vezetett napló legalább olyan ellentmondásos, mint a személyiség, aki vezette. A szerző javára legyen mondva, hogy kendőzetlen őszinteséggel ír karriervágyáról, megalkuvásairól, nőügyeiről.
A magyar-lengyel politikai hasonlítgatás kedvelt publicisztikai, elemzői fordulat. Utólag sok párhuzamot lehet találni, de ugyanígy jelentős különbségeket is. Jóslásra éppen utóbbi miatt nem ajánlott, a kifejezés mégis rendre felbukkan ilyen kontextusban is - olvasható az Urbanlegends.hu blogon.
A forradalom utáni megtorlás egyik vezéralakjáról, Biszku Béláról szóló film készítőinek nagy érdeme, hogy invenciózus módszerrel szóra bírták a félrevonult és évtizedeken át hallgató politikust és bepillantást engednek egy hithű, mondhatnánk fanatikus kommunista lelkivilágába.
Domokos László számvevőszék élére történő jelölése rossz hír. Rossz hír a pártatlan közszolgálat híveinek, valamint azoknak, akik az előző kormányok bűneit, etikai határsértéseit nem zsigerien pártos elfogultságból, hanem őszinte elvi alapon ítélték el. Mint ahogy azoknak is, akik reménykedtek: az új kabinet e téren is jobb lesz, a politikai hűséggel szemben a szakmai rátermettségnek enged teret
A hétfői napirend előtti felszólalásokban az LMP és az MSZP frakcióvezetője egyaránt hatalomkoncentrációval és az ellensúlyok tudatos gyengítésével vádolta a Fideszt. Kétségtelen, az első önkorlátozónak látszó lépések óta a kormányoldal elkezdte használni az erejét - írja Török Gábor a blogján.
Nos, ez a forradalom, nem az, ami a szavazófülkékben történt. A beígért egykulcsos szja-rendszer ugyan nem része valamiféle koherens szabadpiaci csomagnak, úgyhogy az Orbán-féle 29 pontban laza posztmodern egymás mellettiségben sorjáznak a „neoliberális” és a nettó szocialista javaslatok, és mégis. Ha a Fidesz valóban elszánta magát a 16%-os adó magyarországi bevezetésére, akkor az azzal járó változás (kombinálva a társasági adó 10%-ra való csökkentésével) joggal tarthat igényt a „forradalmi” jelzőre.
Vajon követi-e az MSZP a nyugat-európai nagy vesztes baloldali pártok (pl. a Francia Szocialista Párt) sorsát, és hosszabb időre ellenzékbe kényszerül, avagy van-e a tarsolyában valami csodaszer saját megújítására? Csizmadia Ervin, a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója úgy véli, hogy a magyar baloldal az elmúlt húsz évben szervezetében és ideológiájában szenvedte el a legnagyobb vereséget, ezért előbb-utóbb valami teljesen újjal kell kirukkolnia.
A kettős állampolgárság ügyben Pozsonyba menesztett Martonyi János tüntetően mellőzni kényszerült Bugár Bélát. Felelőtlen és oktalan gesztus volt így megalázni a szlovákiai politikust, de ma már látni: mégiscsak hasznosaknak bizonyultak az efféle gesztusok a Híd-Most számára, elvégre ezek állítottak Bugár mellé sok olyan szlovákot, akiknek e téren alighanem rendben lehetnek politikai ösztöneik.
Egy demokrácia nem bánhat úgy demokratikusan megválasztott, ámbár szélsőséges ellenzékével, ahogy a fundamentalista (pl. iráni) rezsim bánik békés liberális ellenzékével. Ha mégis ezt teszi, elveszíti morális fölényét. Ráadásul úgy tűnik, a Jobbik retorikája, amióta képviselői benn ülnek a Parlamentben, gyakorlati megfontolásokból ugyan, de mérséklődött.
Kövér László eltávolítaná a Parlament mellől Károlyi szobrát, amelyet a trianoni emléknapon a Jobbik fekete lepellel borított be. Megindul a köztéri szobrok eltávolításának újabb hulláma?
Schiffer András, a Lehet Más a Politika frakcióvezetője élesen bírálta a parlamentben Orbán Viktor egykulcsos családi jövedelemadót, bankadót és a bürokrácia leépítését tartalmazó gazdasági akciótervét. Szemére vetette a „neokonzervatív” fordulatot a Fidesznek, azt állítva: "úgy tűnik, hogy miközben ebből a parlamentből eltűnt Kóka János és az SZDSZ, az önök képében visszatért". Pedig a Fidesz mérsékelt jobboldali pártként azt teszi, ami ilyen irányultságú párttól elvárható: elsősorban a középosztálynak kedvező döntéseket hoz.
A világ leggazdagabb embere ott tart, hogy az EU elitje megsemmisítené a német választás eredményét, ha az AfD nyerne.
Az ukrán elnök képeket is mutatott a foglyokról, akik jelenleg Kijevben részesülnek orvosi ellátásban.
Ha egy harckocsi kétszer is legördülhet a gyártósorról, akkor 600 felújított orvosi rendelőt hányszor lehet sikerként eladni?
Nem csak a száguldozókkal van baj.
Az öttusaszövetség elnökének ezüstérmét is megszépítette Gulyás Michelle aranya.
