Török Gábor politológus szerint az MSZP-nek még egy aduásza lehet. Egy baloldali választási együttműködés létrehozása.
Értékválság van – hallani a menetrendszerűen feltűnő okosságot karácsony előtt (és alatt) a beszélgetős műsorokban. Idén talán azért lesz kevesebb az effajta vulgárfilozófiai bölcsességekből, mivel az értékek lehetséges válsága helyett a részvények (és munkahelyek) tényleges válsága kicsit jobban foglalkoztatja a nézőket. De tényleg értékválság lenne? Nem inkább értékváltozás? Amit0 – a maga logikáján belül joggal – értékválságnak tart, akinek a változás jellege nem tetszik. Karácsonyi töprengések a fa alá.
Változatlanul talány, honnan származik az a több milliárd forint, amit a pártok kampányfinanszírozásra költenek, hiszen az állami támogatás és a különféle adományok a kiadásoknak csak töredékét fedezik. Felmerül a gyanú, bár eddig nem tudták bizonyítani, hogy a hiányzó összegek az állami és önkormányzati megrendelésekből, pályázatokból lecsípett tíz-húsz százalékokból származnak - veti fel Novák Zoltán, a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatásvezetője.
Nem gondoltam volna, hogy a költségvetési hiány valós mértéke, sőt a gazdaság strukturális problémái válnak nem egészen fél évvel a választások előtt a legnagyobb ellenzéki párt kampányának legfontosabb elemeivé. Ennek örülni kell, eddig ugyanis a kampányok igencsak összezavarták a választók fejét. Így talán az ellenzék részéről nem is olyan rossz üzenet az, hogy a választások után sem lesz kolbászból a kerítés. Túlzott optimizmusra persze nincs okunk, a kampány még könnyen fulladhat alacsony színvonalú ígéretversenybe a tizennegyedik havi nyugdíjakról. Ne felejtsük el, a büdzsé jövőjén aggódó ellenzék volt az, amely nem egészen két éve az istenadta néppel elkaszáltatta a vizitdíjat és a tandíjat, és mivel ma is ugyanazokat az arcokat láthatjuk a pártvezetésben, engem meg is lep ez a rettenetes prudencia.
Az év végének közeledtével Török Gábor politológus is megírta a 2009-es év összefoglaló bejegyzését blogján. Melyek voltak a legfontosabb események idén? Mit hiányolt a magyar politikából a szakember?
Az emberek ősidők óta félelemet és tiszteletet éreztek az elmebetegek iránt. Az előbbi napjainkra sem csökkent, ugyanis a pszichiátriai betegségek kialakulásának okairól ma is csak keveset tudunk.
Török Gábor bejegyzése a 2010-es választásokon induló egyik legnagyobb esélyes párt, a Fidesz esélyeit latolgatja.
E sorok írója ügynökfronton a széles nyilvánosságra hozatal támogatója, ám látja ennek objektív, a társadalom mélyrétegeit is beszövő akadályait. A múltfeltárás katarzisának számos kockázata és mellékhatása van. Kérdés, milyen határig lehet (s érdemes) ezt bevállalni. A törvényhozók szerint úgy tűnik, semennyire.
Török Gábor mai bejegyzése összegyűjti, milyen fontosabb lépések várnak a szavazókra mostanában.
Ha valaki abban a hitben ringatta magát, hogy ordas ideológiai, politikai részrehajlás csak a bölcsészettudományokban van, mert a természettudomány maga a szikár tényszerűség, illúzióit szilánkokra zúzza a klímacsúcs és annak minden előzménye. Ott is nemegyszer a világnézeti üléspont határozza meg a tudományos álláspontot.
Holnap kiderül, ki lesz a Jobbik miniszterelnök-jelöltje. Ennek kapcsán a politológus aktuális bejegyzésében a Jobbik dilemmáiról és lehetőségeiről ír. Milyen érvek szólnak Vona Gábor mellett, és milyenek Morvai Krisztina mellett?
Ha egy párt elszánja magát a megújulásra, akkor annak a személyi változások mellett a politikai dokumentumokban is tükröződnie kell. Az MSZP-ben végrehajtott személyi változások haloványak, az Új kiegyezést! címet viselő dokumentum pedig aligha tekinthető a változás programjának: nincsenek benne új elemek, visszaköszönnek a korábbi lózungok. A párt nemzeti jellegének hangsúlyozása sem új, szerepelt már a 2006-os választási programban – mutat rá Antal Attila, a Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársa.
A magát „rendszerváltónak” tartó szocialista párt alapításának huszadik évére emlékezett egy belvárosi helyszínen. A megőszült szocialisták csak szállingóztak, de nagyon tetszett nekik a bemutatott propaganda film.
Török Gábor politológus aktuális bejegyzésében Orbán Viktor beszédéről ír. A Fidesz elnöke szerint „állnak a különböző politikai erők zászlói”. Orbán Viktor úgy véli, a szocialistákén a „Gyurcsány- korszak 2", az SZDSZ-én a „viszontlátásra", az MDF-én a „Bokros-csomag”, míg a Jobbikén az „erőszak” felirat olvasható.
Telitalálat a Möbius-szalag, ha a szocialisták létfázisát akarjuk illusztrálni. A párt jelenleg újításképtelenül cirkuláló, zárt kör, amely folyton visszakanyarodik múltbéli önmagába. Ez még lehetne csupáncsak az ő baja. Probléma ott lesz belőle, hogy ezzel a demokratikus belpolitikai mezőnyben az utódpárt koránt sincs egyedül. Kongresszusi látlelet.
Török Gábor politológus blogjában a miniszterelnök-jelöltnek választott Mesterházy Attila első beszédéről ír.
Török Gábor politológus úgy véli, az autonóm szereplőnek ma nem tekinthető KDNP önállóságának megteremtésével létrejöhetett volna a jobboldal polarizációja.
Nem csupán az írástudó, de bármely médiafogyasztó diagnosztizálhatja a zsinórban sokadik panamabotrány után: ezeknek (s az általuk beindított folyamatoknak, reakcióknak) sajátos koreográfiája és dramaturgiája van. Ha elveszünk a konkrétumoknak látszó tényféleségek rengetegében, akkor nem látjuk a résztől az egészet, a fától az erdőt, kivételtől a szabályt. Pedig általános tanulságok, azok aztán vannak rendesen.
Magyarországon 2006 előtt úgy-ahogy „normális” parlamenti viszonyok uralkodtak, ám 2006 óta számos tekintetben az abnormalitás vált uralkodóvá. Félő, hogy a helyzet 2010-ben sem változik, hacsak a politikai versenytársak nem érkeznek el egy pontra, ahol a politikai társas intelligencia követelményeivel kell szembesülniük - állapítja meg Csizmadia Ervin, a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója.
Az 1970-ben Nobel-békedíjjal kitüntetett Norman Ernest Borlaug, az úgynevezett zöld forradalom atyja három hónappal ezelőtt hunyt el. Borlaug tevékenysége nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a XX. század második felében nem robbant ki világméretű éhínség, amelynek milliók estek volna áldozatul.
M. László 17 évesen egy kisfiú lefejezésével kezdte bűnözői karrierjét, majd minden szabadulása után újabb szexuális bűncselekményt követett el. Jogosan merül fel a kérdés, vajon miért engedik vissza a társadalomba a hasonló bűnözőket.
Zelenszkij hamarosan Washingtonba utazik a megállapodás aláírására.
A készpénzhasználatról szóló Mi Hazánk-javaslatot beszélték meg.
Ha egy harckocsi kétszer is legördülhet a gyártósorról, akkor 600 felújított orvosi rendelőt hányszor lehet sikerként eladni?
Nem csak a száguldozókkal van baj.
Az öttusaszövetség elnökének ezüstérmét is megszépítette Gulyás Michelle aranya.
