Hosszú egyeztetés, sztrájkfenyegetés és kínkeserves tárgyalások után október 9-én az egészségügy szakmai szervezetei és a kormány megállapodtak a gyógyítás jövő évi finanszírozásáról. A megegyezés azonban csak a túlélésre, a következő év átvészelésére lehet elég, az ágazat finanszírozása továbbra sem megoldott. Komoly szakpolitikai vitákra esély sem mutatkozik, sőt az elmúlt évek egészségpolitikai tapasztalatai gyakorlatilag tabuvá tették a legfontosabb kérdéseket – figyelmeztet Jeskó József, a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatója.
Miért esne különböző erkölcsi megítélés alá az ugyanazon diktatúrát szolgáló pártember és az ügynök? Nem aggályos-e, ha a jogállam oszlopának tekintett alkotmánybíró (általában a bírák) fölött ugyanazon rendszer ítélkezik, amelyet ők működtetnek, felügyelnek vagy értelmeznek? Van-e okunk félelemre, ha a bírák múltjában való kutakodás miatt citálnak bennünket a bíróságra? Ilyen kérdéseket vet fel Ungváry Krisztián történész és Kiss László alkotmánybíró immáron jogerős ítélettel végződött pere. Melyben azok győztek, akik a félmúlt kapuinak kinyitását szorgalmazták.
Cikkíró kedves ismerősének kalandja háziorvosával. Szumetrolin minden mennyiségben.
Hogyan hitethetné el magáról egy párt, hogy „a rendcsinálás éllovasa”, amikor vezető tagjai, illetve a hozzájuk kötődő vállalkozók mindeddig haszonélvezői voltak a másfél évtizede olajozottan működő korrupcióval átszőtt rendszernek? És mi lesz akkor, ha a hátralévő egy év alatt újabb botrányok kerülnek nyilvánosságra? Ha az MSZP a fővárosi koalícióból való kilépése után már nem tudja megakadályozni, hogy további kompromittáló információk szivárogjanak ki, és még arra sem lesz lehetősége, hogy a médiában visszavágjon? Ezekre a kérdésekre a legdörzsöltebb szocialisták sem tudják a választ.
Csak remélni merem, hogy dr. Kende Péternek új könyvével nem az a burkolt célja, hogy ismét lejárassa a valóban tökéletlen hazai igazságszolgáltatást, az ügyészségeket és bíróságokat. Hogy előre hiteltelenítse a törvényes intézmények keretei között végrehajtandó elszámoltatást, illetve felelősségre vonást a hazai gazdaságot 2002 óta tisztázatlan szempontok alapján, de mindenképpen dilettáns módon irányító politikai elit ellen. A mű mindenestre jó összefoglalóját adja a szövevényes Kulcsár-ügynek.
Miközben a Fidesz retorikájában egyre dominánsabb elemmé válik az antiliberális narratíva, a párt gazdaságpolitikusai – kimondva kimondatlanul – hitet tesznek a liberális gazdaságpolitika mellett. Érdemes egy kicsit közelebbről is szemügyre venni ezt a viszonyt, mert az ellentmondások feloldásával talán kibogozhatjuk a Fidesz kormányzati szándékait is - veti fel Novák Zoltán, a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatásvezetője.
Gyárfás Tamás és köztévéből eltanácsolt műsora remek szemléltetőeszköze a hazai nyilvánosságipar gyerekbetegségeinek. Jelesül, hogy nem lehet például a belpolitika által tulajdonolt-ellenőrzött cégektől pénzt elfogadni, utána pedig a demokrácia közszolgálati őrzőkutyájaként fellépni.
Kézenfekvő volt, hogy az 1990-es rendszerváltás után a magyar politikusok egy része fantáziát látott a szomszédos Ausztriában 1955-ben bevezetett politikai „Proporz-System”-ben, és felvetette: nem lehetne-e valami hasonlót nálunk is megvalósítani?
Az, hogy a beiktatott kormányra bízzuk távozó elődje ügyeinek megítélését, olyan, mintha a futballbíró helyett a Fradi döntené el, hogy az Újpest szabálytalankodott-e. A várhatóan hatalomra kerülő Fidesz kormány elszámoltatás-felelőse Balsai István lesz. Keller László már egyszer csődöt mondott ezen a poszton, le is váltották. Jobb lenne a korrupciós ügyek kivizsgálását az ügyészségekre, bíróságokra bízni.
Szabó Stein Imre, több mint másfél évtizedes tévés múlttal a háta mögött, egyike volt azoknak, akik pályáztak a köztévé elnöki posztjára. Sorstársaival egyetemben neki sem sikerült. Tekintettel a köztelevízió naponta mélyülő válságára, úgy gondolta, elérkezett az ideje, hogy fellebbentse a fátylat pályázatáról és ismertesse azt a nagyközönséggel. Várjuk más pályázótársak jelentkezését is. Levelét az alábbiakban ismertetjük.
A jelek szerint a szocialisták belenyugodtak, hogy ellenzékbe kell vonulniuk. Igaz, hogy zsíros pozíciókat kell feladniuk, de legalább mentesülnek a kormányzati felelősség alól. Sokan pedig az ellenzéki szerepkörtől remélik a párt baloldaliságának reneszánszát. Milyen ellenzék lenne nyolc év hatalom után az MSZP? Saját döntésüktől is függ, de nyilván attól is, vajon a Fidesz ugyanazt a kíméletlen politikát folytatja-e ellenfelével szemben, mint tette azt az MSZP, amikor kormányon volt.
A Fidesz és az MSZP különböző okokból ugyan, de nincs döntési helyzetben. A Fidesznek nem kell döntenie, hiszen népszerű, az MSZP pedig nem tud úgy dönteni, hogy ezáltal bármi is megváltozzon a párton belül. A két vergődő kis párt, az MDF és az SZDSZ ellenben éppen most van olyan döntési helyzetben, mint 1994 óta soha. Még az is elképzelhető, hogy embereik az MSZP listáján indulnak– mutat rá Csizmadia Ervin, a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója.
A diplomata-publicista Bogdan Góralczyk szerint a magyarországi politikai változások hosszabb szünet után, ismét követhetik a lengyel mintát, azaz a varsói gyors újra zakatol Budapest felé. A lengyel baloldal a liberálisokkal együtt belebukott a gátlástalan nyerészkedésbe. A Kaczyński-fivérek áldatlan uralma után most a mérsékelt jobboldali Tusk-kormány vezeti az országot. Lengyel László reflexiójában számol azzal, hogy nálunk hasonló helyzet állhat elő, ám szerinte e forgatókönyvet a "magyar hisztéria" még bizonytalabbá teszi.
Az alábbiakban közöljük a debreceni önkormányzat kommunikációs ügyekért felelős tanácsnokának, Kovács Zoltánnak „Debrecen városa és Kósa Lajos nevében” írt, helyreigazítást kérő levelét, és a kifogásolt cikk szerzőjének, Papp László Tamásnak a kérelemre adott válaszát.
Október 22-től elérhetőek lesznek a Nyílt Társadalom Archívum honlapján azok a dokumentumok, amelyeken emigráns magyaroknak az ENSZ Ötös Bizottsága előtt tett tanúvallomásai olvashatók és hallhatók. Felkerül a honlapra a forradalomhoz és a szabadságharchoz kapcsolódó három-négyezer egyéb ENSZ-dokumentum is. Az archívum munkatársai által kezdeményezett minapi budapesti sajtóbeszélgetésen az is elhangzott, hogy egész napos rendezvénysorozat emlékezik meg az Ötös Bizottság tevékenységéről. Az ötvenhatról szóló beszámolók már most is kutathatók a Nyílt Társadalom Archívum Arany János utcai könyvárában.
Nyugodtan kimondható: az elmúlt húsz évben a köztévé soha nem tudta optimális mértékben produkálni a demokratikus (és adópénzből finanszírozott) csatornától elvárható világnézeti semlegesség, a pártatlan hozzáállás minimumát. Örvendetes kivételek akadtak, de a politikai vagy közéleti magazinműsorok javarészénél - beleértve a Napkeltét vagy Juszt László műsorát - az újságíró hangütéséből, a behívott vendégnek feltett kérdések súlyából kikalkulálható volt, az illető merrefelé húz.
Megtalálni véli az utóbbi idők korrupciós botrányainak ellenoldali párját az MSZP. A debreceni szocialisták egyes közcéges vezetők lelépési pénzének, illetve a polgármesteri bizalmasok rovott múltjának apropóján próbálnak fogást találni a politikusok népszerűségi listáját (a Századvég szerint) pillanatnyilag vezető Kósa Lajos debreceni polgármesteren. A baloldal nem először kísérli meg leleplezni a Fidesz-politikust. Eddig inkább kevesebb, mint több sikerrel.
Megrázó adatokat publikált Manchin Róbert, a Gallup Europe igazgatója arról, hogy a világ társadalmai milyennek látják jövőjüket, pontosabban életüket öt év múlva. A Gallup WorldPoll reprezentatív mintán, 120 országban tette föl a kérdést. Az eredmény számunkra lesújtó: a 117. helyre kerültünk, a felnőtt lakosság 34,2 százaléka tartja a maga jövőjét reménytelennek vagy szinte reménytelennek. Egyedül Zimbabwében látják az emberek sötétebbnek a jövőjüket (40,3 százalék). Érdemes megvizsgálni, kikből áll a magyar 34 százalék.
Az állami szolgáltatások, az igazságügy, az erőszakszervezetek, a pénzügyi rendszer, sőt: a társadalmi struktúra bomlása csupa olyan tényező, ami a magyar állam destabilizálódását eredményezheti, s ez a választások kimenetelét is befolyásolhatja. Persze a destabilizálódás még nem anarchia, de azért van okunk az aggodalomra – mutat rá Zsolt Péter, a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatója.
Mintha nem jutna minden napra elegendő botrányos eset, most a fővárosi szocialisták álltak elő azzal, hogy Vitézy Dávid, a fővárosi Fidesz-frakció üdvöskéje korrupciót követett el, hiszen unokabátyja Helyi Téma című kiadványában jelentetett meg többoldalas fizetett BKV-hirdetést. A szkeptikusok szerint Vitézy nem tudta volna meggyőzni a BKV vezetőit, hogy a Témában hirdessenek, ha nem az lenne az egyik legnagyobb példányszámú ingyenes újság. De ugyanilyen megalapozatlannak tűnnek a Hócipőt ért vádaskodások is. Vajon 2010 tavaszáig lenyeljük ezeket a békákat? Köpjük ki!
A voksoláson, amely alacsony részvétellel és a Tisza párt nélkül zajlott, stabilan a második helyre jött fel a Mi Hazánk.
A politológus szerint a kormánypárt győzelme a tolnai választókörzetben nem hozott meglepetést.
A halálos áldozatok száma legkevesebb 16, és 100 ezernél több embert érintett kötelező kitelepítés.
Ha egy harckocsi kétszer is legördülhet a gyártósorról, akkor 600 felújított orvosi rendelőt hányszor lehet sikerként eladni?
Nem csak a száguldozókkal van baj.
Az öttusaszövetség elnökének ezüstérmét is megszépítette Gulyás Michelle aranya.
