Pórul járt vállalkozó visszaviszi a kifizetetlen ajtókat. Sürgető kényszer  sürget © MTI

Éliás Ádám: Októberben negyvenegy tagszervezetünk volt, most már a számuk közelít a nyolcvanhoz. Ahogy izmosodunk, a kétségbeesés szülte akcióink, vagyis annak kikényszerítése, hogy a beruházók végre rendezzék az alvállalkozókkal szembeni adósságukat, egyre nagyobb horderejűek lesznek. (Adósságbehajtás csákánnyal: nincs kegyelem.) December tizedikén Pesten két lakást foglaltunk le. Gyöngyösön a LasanczBau Kft. ellen léptünk fel, és Tatabányán a nemrég megnyitott Spar áruház kivitelezőinek érdekeit képviseltük. Valójában nem is a Spar áruházlánc ellen demonstráltunk, hanem a tulajdonos beruházó ellen, aki meghiúsította a megegyezést a megrendelői kör és az alvállalkozók között.

hvg.hu: Mi történt Tatabányán?

É. Á.: Kis építőipari cégek követeléséről van szó. Az egyiknek harminckét millióval, a másik kettőnek mintegy 22-22 millióval tartozik a Gyémántpark Kft. Ha nem kapják meg a pénzüket, ez esetükben azonos a halálos ítélettel, ugyanis rettenetesen el vannak adósodva. A Gyémántpart eladta az OTP Ingatlannak a Spar áruház épületét. A VÉSZ tárgyalt az OTP-vel, s akkor derült ki, hogy nem tudtak arról, hogy nincsenek kifizetve az építő alvállalkozók. Vagyis a Gyémántpark eltitkolta kifizetetlen tartozásait. Az eladó és a vevő, az OTP közötti konfliktusba mi nem szólunk bele, de azt sem fogadhatjuk el, hogy az érintett cégek emiatt tönkremenjenek.

hvg.hu: Nem ez az első úgy, amikor a VÉSZ kis cégek érdekeit próbálja meg érvényesíteni nagyvállalatokkal szemben. Nem érzik úgy, hogy szélmalomharcot folytatnak?

É. Á.: Az eredményeink azt mutatják, hogy van értelme a fellépésünknek. Most már komolyan vesznek bennünket. Az egyik nagy multicsoport befektetési igazgatója felhívott, amikor értesült arról, hogy az egyik általuk épített lakóparknál is akcióra készülünk. Azt mondta, mindenképpen meg akar egyezni, és el fogunk számolni. A velük szembeni követelés mintegy 50-60 millió forint, amiből mintegy 20 millió folyt be eddig.

hvg.hu: Úgy tűnik, most már az állam is a nehézségekkel küzdő építési vállalkozók segítségére siet. Illetékesek részéről elhangzott, hogy pénzügyi alapot hoznak létre, melyből rendezni lehetne a „körbetartozások”’ problémáját.

É. Á.: Ha tényleg létrehoznának egy ilyen alapot, lényegében az adófizetők pénzén konszolidálnák a rabló cégeket, melyek csalásaikkal hatalmas hasznot vágtak zsebre. Azok a spekulánsok járnának jól, akik család módon kifosztották az építő, értékteremtő vállalkozásokat. Miért kellene a társadalomnak helytállnia a rablók helyett? A rablókat, a tolvajokat kell kényszeríteni arra, hogy törlesszék az adósságaikat. Rendben van, hozzák létre ezt az alapot, kompenzálják belőle a kárvallott vállalkozókat, de azután az államnak be kellene ezt az összegeket vasalni a rablókon. Egyébként érdekvédelmi szervezetünk tevékenységét nagy társadalmi rokonszenv kíséri.

hvg.hu: Ugyanakkor tény, hogy sokan akcióikat önbíráskodásnak tekinti, ami ellentmond a jogállami normáknak.

É. Á.: Ellenfeleink többféle dologgal vádolnak. Ezek közül az első az önbíráskodás. Ám a törvény szerint ezt csak személy ellen lehet elkövetni. Mi soha senkit nem bántottunk, és azt valljuk, hogy a legádázabb ellenfeleinket sem bántjuk, sőt nem is engedjük, hogy más bántsa őket. Önbíráskodásról tehát a mi esetünkben nem lehet beszélni. Második vád ellenünk a lopás. Ez azonban csak idegen tulajdon megszerzésénél áll fenn. A mi tagjaink számlákkal, kifizetési bizonylatokkal tudják igazolni, hogy ők vették meg azt a bizonyos anyagot vagy berendezést, és azt is bizonyítják, szerződéssel és műszaki dokumentációval, hogy mindezt ők építették be, vagyis az élő munkájukért sem fizettek. Így az anyag, vagy berendezési tárgy, melyet magukhoz vesznek, nem képezhet idegen tulajdont. Rongálással is szoktak bennünket vádolni, ám ha a megkárosított cég bizonyítja, hogy egy anyagot vagy berendezést ő vásárolta meg, ő szerelte be, és tőle senki nem vette meg, akkor nincs szó idegen tárgyról, tehát a rongálás nem áll meg.

hvg.hu: Mégis az önök eljárása kilátástalan helyzetbe hozhat mit sem sejtő tulajdonosokat. Jóhiszeműen megvettek egy lakást, és hirtelen arra ébrednek, hogy bontják a fejük felől a tetőt.

É. Á.: Szögezzük le: nem a VÉSZ tagszervezetei követik el a bűncselekményt, hanem azok, akik nem fizetik ki nekik a jogos munkájukat. Előfordul, hogy az ingatlant teljes áron eladták, de aki felvette a vételárat, nem fizeti ki az alvállalkozóit. Vagy olyan megtévesztő dokumentumokkal adja át másnak, melyekben arról nyilatkozik, hogy az ingatlan tehermentes. Az ilyen tulajdonos, mint például a tatabányai Spar, nem tehet semmiről, ezért levélben őszinte sajnálatomat fejeztem ki, még mielőtt megkezdtük az akciónkat. Amennyiben vétlen lakókról van szó, még körültekintőbben járunk el. Lakóparkoknál csak jelképesen „bontjuk vissza” az épületeket, igyekszünk a lakóknak a lehető legkevesebb kényelmetlenséget okozni.

hvg.hu: Nem lehetne mégis jogi eszközökkel rábírni az adósokat arra, hogy kifizessék az elvégzett munkákat és a beépített anyagokat?

É. Á.: Sajnos, a közhatalom teljesen le van bénulva,. Építési, beruházási jogviták esetén az egyetlen javasolt megoldás a polgári per. Csakhogy ez négy-öt évig is eltarthat, ez alatt egy cég, mely a súlyosan el van adósodva az építőanyag kereskedőknek, vagy a bankoknak, többször is csődbe mehet. Változtatni kellene tehát a jogszabályokon. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumnak javaslatot tettünk olyan jogszabály-változtatásokra, többek között az építésügyi eljárásjog viszonylag kismértékű kiegészítésére, amelyek sokat enyhítenének a hazai építőipar gondjain.

hvg.hu: Konkrétan, mit javasoltak?

É. Á.: Indítványoztunk például egy olyan kiegészítést, mely az unió számos országában működik. Vagyis az építésügyi hatóság az épületek használatbavételi engedélyét addig nem adná ki, amíg az építtető nem nyilatkozik arról, hogy az adott projekten kivitelezési munkát végző minden cég ki van fizetve. Amennyiben az építtető hazudik, az súlyos csalásnak minősülne, a hatóság félrevezetésének, amit a jog börtönnel büntetne. Szlovákiában van ilyen jogszabály, ezért az építtetők meg sem kísérlik, hogy a valóságtól eltérő nyilatkozatot adjanak.

hvg.hu: És erre mit válaszolt a minisztérium?

É. Á.: Eddig semmit. A gazdasági minisztérium illetékes államtitkára viszont nyilatkozott, miszerint javaslatunk nem megvalósítható, mivel az építtető gyakran nincs jogviszonyban az építőkkel, tehát elképzelésünk megvalósíthatatlan. Másik javaslatunk sorsa sem volt kedvezőbb. Azt szeretnénk, ha a kialakult árak alapján meghatároznák az építési árak minimumát. Ezzel ki lehetne szúrni az építési piacról a szélhámos cégeket. Erre azt felelték, már meghatározták a minimális „rezsi-óradíjat”, azaz megtették, ami tőlük telik., Megjegyzendő, hogy a minimális rezsióradíj olyan alacsony, hogy azért semmiféle munkát nem lehet vállalni. „Alibi gyártás” folyik, nincs őszinte elszántság az építési vállalkozások gondjainak enyhítésére. Így pedig az értékteremtő vállalkozásokat az öncélú nyerészkedők nyúlják le, azok,, akik a valóságos munkával köszönő viszonyban sem állnak.

hvg.hu: Önnek is, mint építési vállalkozónak, meggyűlt a baja a rosszhiszemű üzleti partnerekkel. Vajon tapasztalatai bírták rá arra, hogy megszervezze a VÉSZ-t?

É. Á.: Én is keresztülmentem mindezen. A cégem épületszigeteléssel foglalkozott. Egy meglehetősen nagy budapesti lakóparkban dolgoztunk, nem akarok kérkedni, de kiváló minőségű munkát végeztünk: 7500 négyzetméteres szigetelt felületünkön 72 órás árasztás után sem volt szivárgás. Ezek után hiába nyújtottam be a számlát, a megrendelő minőségi és mennyiségi kifogásokat emelt, és szemembe hazudva közölte, nem fizet. Az egyeztetések nem jártak eredménnyel, csak annyit értem el, hogy közölték: forduljak bírósághoz. A beruházó is elutasított, mondván, nem álltunk jogviszonyban. Ekkor döntöttünk úgy, hogy lebontjuk a tetőt, és a tulajdonunkat visszavesszük. A csapatommal egy hajnali órán odamentünk, és a tetőkön, tizenkét-tizenhárom helyen négy-öt négyzetméteres bontásokat hajtottunk végre, abszolút szakszerűen. Reggelre kitört a botrány, és még aznap délután ügyvédi letétbe került a munkánk ellenértéke, melyet a helyreállítás után felvehettünk.

Pelle János