hvg.hu: Egyrészt erkölcsi, másrészt hasznossági szempontból mi a véleménye a főleg Magyar Bálinthoz köthető Szabadelvű Polgári Egyesületről?

Fodor Gábor: Azt, hogy valaki az SZDSZ nevében és jóvoltából ül a Parlamentben, és nem mond le a mandátumáról, miközben politikai mozgalmat szervez az SZDSZ ellenében, erkölcsileg elfogadhatatlan. Ez a személyes véleményem, de nem szeretnék az SZDSZ-szel kapcsolatos, rendkívül elszomorító történetekbe különösebben mélyebben belemenni. Az elmúlt ciklusokban az SZDSZ-frakcióban szokás volt, hogy a választások előtt aláírtunk egy papírt, hogy ha bármilyen problémánk van a pártunkkal kapcsolatban, azonnal visszaadjuk a mandátumunkat. Ez a tisztességes megoldás. Lehet szervezkedni, lehet sok mindent csinálni, a politikusnak is változhatnak a politikai orientációi, de az a becsületes, hogy ebben az esetben az ember visszaadja a mandátumát.

hvg.hu: A Szabadelvű Polgári Egyesület (SZPE) megalakulásakor Magyar Bálint úgy nyilatkozott lapunknak, hogy nem az SZDSZ konkurenciáját kívánták létrehozni. Van bármi okunk ezt kétségbe vonni?

F. G.: Szeptember 11-én Magyar Bálint úgy nyilatkozott, hogy a 14-én kezdődő héten kilép az SZDSZ-ből . Erkölcsileg elfogadhatatlan, hogy valaki bejelenti a pártból való kilépését és megtartja a mandátumát. Ha  az ember nem ért egyet azzal a párttal, amelynek a képviselője, és egy másikat akar csinálni, akkor az az első, hogy az illető lemond a mandátumáról.

Fodor Gábor © hvg.hu

F. G.: A pártvezetés lépéseivel nem akarok foglalkozni. Egy biztos: a pártnak van frakciója és nem fordítva.

hvg.hu: Retkes megválasztásakor sokan – főleg a kókiánusok – kétségbe vonták a küldöttgyűlés legitimitását. Azzal érveltek, hogy az alapszabály szerint tisztújító küldöttgyűlés esetén a küldötteket is újra kell választani, ez pedig nem történt meg: az előző küldöttgyűlésre megválasztott küldöttek lettek automatikusan delegálva. Ön ekkor azt mondta a hvg.hu-nak, hogy legitim a küldöttgyűlés. Nem volt mégis Kókáéknak igazuk?

F. G.: Ezek olcsó kifogások voltak. Komoly, hozzáértő jogászokkal egyeztettem, akik azt mondták, hogy a szabályokat betartó módon lett a küldöttgyűlés összehívva. Nem véletlen, hogy az elnökválasztás eredményét senki sem támadta meg a bíróságon.

hvg.hu: Pártelnök korában a mostani törésvonalak már megvoltak és ön sem tudta ezt a problémát kezelni. Nem érzi önmagát hibásnak az SZDSZ amortizálódásában?

F. G.: Ellenkezőleg. Pártelnökként meghirdettem egy olyan programot, amely – meggyőződésem szerint – a kiutat jelentette volna. Tavaly szeptemberben az SZDSZ hét százalékon állt, erre előtte évek óta nem volt példa. Az akkor meghirdetett programom szerint a kisebbségi kormánytól meg kellett volna tudni, hogy mi a programja, és ha az elfogadható, akkor kívülről támogatni kellett volna. Ha nem elfogadható, akkor egy szakértői kormány fölállását kellett volna az SZDSZ-nek elősegítenie, és ha ez sem ment volna, akkor előrehozott választásokat kellett volna tartani. A baloldali média jelentős része főellenségnek kiáltott ki, az SZDSZ-en belül pedig hatalmas erők indultak meg a lemondásomat követelve, például fizetett sajtóhirdetést adtak föl ellenem. Visszatekintve úgy látom, hogy hiba volt a részemről akkor nem robbantani – bár, hozzáteszem, ugyanez a romhalmaz keletkezett volna, mint amit most látunk. Talán jobban tettem volna, ha akkor lemondok – vagy a végsőkig ragaszkodom az elképzelésemhez, a párt szétrobbantását is vállalva. De az, hogy az SZDSZ oda jutott, ahova, az az elmúlt tizenegynéhány év politikájának eredménye.  

hvg.hu: Az elmúlt éveknek az SZDSZ-t is érintő korrupciós ügyei – sem hely, sem idő nincs a felsoroláshoz – mennyire küldték padlóra a pártot?

F. G.: Az egész magyar közéletet – beleértve a volt kormánykoalíciót és pártjait – iszonyatos mértékben tönkreteszi az, ami történik az országban. Ma Magyarországnak ez a legnagyobb gondja. A felszínen, ami látható, az az állami pénzekkel való visszaélés, a korrupció. A változtatáshoz szükséges a pártfinanszírozás reformja és szigorú összeférhetetlenségi szabályok meghozatala. Persze ehhez a két nagy párt „igen” szavazatai kellenének. Előbb-utóbb venni kell egy nagy levegőt, és ezeket az ügyeket rendbe kell tenni.

hvg.hu: Létezik az SZDSZ, van az SZPE, Ungár Klára bejelentette, hogy pártot alapít. Jó az, ha atomjaira esik szét a liberális tábor?F. G.: Ilyen kritikus helyzetben ez természetes folyamat: mindenki keresi a járhatónak vélt utat. Vannak az előbb már említett erkölcsi kérdések, de Ungár Klára szemére ilyenek nem vethetők. Ő nem az SZDSZ-frakció tagjaként szervezkedik az SZDSZ-szel szemben. De azt gondolom, hogy az SZDSZ romjain nem érdemes politikai szervezetet létrehozni. Szerintem egyébként nagy változások lesznek a magyar politikai struktúrában.

hvg.hu:. Vélhetően Bokros Lajosnak és Somogyi Zoltánnak köszönhetően az embernek néha az az érzése, mintha az MDF a húsz évvel ezelőtti SZDSZ vagy Fidesz politikai örököse lenne. Lehet, hogy a liberális eszmékből sokat az MDF fog 2010 után megjeleníteni a magyar politikában?

F. G.: Nem szeretném kommentálni a különböző politikai erőket. Az MDF háza tájékán mindenesetre komoly problémákat látok, mint például az Almássy -ügy.

hvg.hu: A választásokig legfeljebb hét hónap van hátra. Azt ki lehet jelenteni, hogy a választásokig ön új pártot nem fog létrehozni és új pártba nem fog belépni?

F. G.: Nekem a politika nem kaland, hanem hitvallás. Ehhez értek, ehhez van tehetségem és erre büszke is vagyok. Azon kevés politikusok közé tartozom, akik – minden nehézség ellenére – megőrizték hitelességüket és szeretném ezt megóvni. Ha módom lesz rá, akkor politizálni fogok. De ha nem lesz rá módom, akkor más hivatás után fogok nézni.

Szegő Péter