Hat hétig nem aludhatott bin Laden sofőrje, és Hitchcock is felkereste

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Kihallgatási jegyzőkönyvek bizonyítják, hogy alvásmegvonással csikartak ki vallomást az al-Kaida nemzetközi terrorhálózatot irányító Oszama bin Laden egykori sofőrjétől, akit évek óta a guantánamói börtöntáborban tartanak fogva.

© AP
A terrorizmussal gyanúsított Szálim Ahmed Hamdánt 50 napon át nem engedték aludni – közölte hétfőn a Pentagon által kirendelt ügyvédje, Brian Mizer korvettkapitány. Az ügyvéd emiatt követelte, hogy töröljék azokat a vádpontokat védence ellen, amelyek a Sandman művelet (magyarul talán: „Álommanó hadművelet”) néven futó kihallgatási programban kicsikart vallomásokon alapulnak.

Az ügyvéd jelezte, hogy szankciókat fog kérni a vád képviselői ellen, mert a kihallgatási jegyzőkönyveket csak múlt szombaton tették hozzáférhetővé, miközben a per kezdetét jövő hétfőre tűzték ki. A katonai törvényszék tavaly decemberig adott időt az ügyészeknek a dokumentumok átadására.

Az amerikai katonai törvényszékek védőtanácsának helyettes vezetője, Michael Berrigan felháborítónak nevezte a vád képviselőinek magatartását.

Mizer elmondása szerint védencénél 2003. június 11-től kezdődően alkalmazták az alvásmegvonást. A Sandman művelet keretében a foglyot egy bizonyos „Alfred Hitchcock” is meglátogatta, de a jegyzőkönyvekből nem derül ki, hogy ez a fedőnév kit takar.

A most 37 éves Hamdánt 2001 novemberében Afganisztánban fogták el egy úttorlasznál. Gépkocsijában két föld-levegő rakétát találtak. Ha a katonai törvényszék bűnösnek találja terrorizmusra szövetkezésben és a terrorizmus támogatásában, életfogytiglani börtönre ítélhetik.

Eközben 375 jelenlegi és volt európai tisztségviselő, köztük a volt brit legfőbb ügyész és számos európai parlamenti képviselő azt kérte, hogy halasszák el Hamdán perét, és ne katonai törvényszék tárgyalja az ügyet, mert félő, hogy egy ilyen testület bizonyítékként használná fel a vádlott kényszer alatt tett vallomásait.

Az alvásmegvonásos kihallgatási módszert gyakran bírálják és a foglyokkal szembeni embertelen bánásmódnak tartják ellenzői. A szintén Guantánamón fogva tartott Mohammed Dzsavad és Omar Hadr elleni eljárás során az ügyészek mégis azt állították, hogy a kifogásolt módszer, amely miatt mindkét fogoly panaszt emelt, nem minősül kínzásnak.

Jelenleg 265 embert őriznek a Kuba szigetén működő amerikai börtöntáborban „ellenséges harcosként”, akiket „a terrorizmus elleni háborúban” fogtak el. Többségüket évek óta vádemelés nélkül tartják fogva, sokan közülük azt állítják, hogy bántalmazták őket. Egy amerikai szövetségi bíró még az idén dönt 35 guantánamói fogoly szabadon bocsátási kérvényéről. Az Egyesült Államok legfelsőbb bírósága a múlt hónapban úgy foglalt állást, hogy a Guantánamón őrzött terroristagyanús foglyoknak joguk van polgári bírósághoz fordulni ügyük felülvizsgálata érdekében.

John McCain, a republikánusok várható elnökjelöltje és valószínű demokrata párti ellenfele, Barack Obama is bejelentette, hogy megválasztása esetén bezárja a börtöntábort.