Bár a világ vezető gazdaságai több ezermilliárd dollárt költenek a gazdaságélénkítésre a koronavírus-járvány közben és után, az intézkedések nagy része a fosszilis ipart szolgálja, klímavédelmi feltételek nélkül. Így veszélybe kerül az átállás a tiszta energiára – olvasható az idei Climate Transparency jelentésben. A november 18-án megjelent riporthoz 12 ország 14 agytrösztje és civil szervezete vizsgálta meg a G20 országok klímaügyi intézkedéseit.

A dokumentum szerint pozitívum, hogy csökkent idén az energiaszektor kibocsátása, és nem az olyan külső sokkok miatt, mint egy pénzügyi válság, hanem a klímapolitikának köszönhetően. Emellett 19 országban nőtt a megújuló energiaforrások aránya.

A G20-as gazdaságélénkítő támogatások nagyobb része azonban pont, hogy a szennyező kőolaj, földgáz és széniparba ment és a fosszilis tüzelőanyagok támogatják. „A gazdaság talpra állítását megcélzó intézkedések segíthették volna a klímaváltozás megfékezését, de csak még rosszabbá tették a helyzetet” – összegzett Charlene Watson, a kutatás egyik közreműködője.

Húszból 19 ország támogatta a helyi fosszilis energiaiparát és 14 ország mentette meg a légitársaságát anélkül, hogy bármilyen klímavédelmi feltételt támasztott volna cserébe. A zöld energiát csupán 4 ország támogatta több pénzzel, mint a fosszilis tüzelőanyagokat vagy más, nagy kibocsátással járó iparágat.

A jelentés szerint az országok nem győznek egymásra licitálni, amikor arról van szó, hogy mennyire klímabarátak lesznek a jövőben, a hangzatos kijelentéseket azonban nem követik rövid távú intézkedések és befektetések.

A szakértők szerint ugyanakkor reményre ad okot, hogy az Egyesült Államokban az előrejelzések szerint Donald Trump demokrata párti kihívóját, Joe Bident választották elnöknek.