szerző:
Lengyel Miklós
Tetszett a cikk?

Több mint 1,2 millió embert kérdeztek meg szerte a világon a klímaváltozásról, és kiderült: jellemzően minél fiatalabb valaki, annál jobban látja az azonnali cselekvés szükségét.

A 18 évesnél fiatalabbak 69 százaléka véli úgy, hogy klímavészhelyzet van, míg a 60 év felettieknek csak az 58 százaléka – állapítja meg a jelentés, melyet az ENSZ Fejlesztési Programja (United Nations Development Programme) és az oxfordi egyetem készített, amikor a világ 50 országában 1,2 millió embert kérdeztek meg.

"Sokkal jobban elterjedt a világon az a nézet, hogy klímavészhelyzet van, mint ahogy azt korábban gondoltuk" – nyilatkozta a Bloomberg szerint a program oxfordi vezetője. Stephen Fishe, arra is rámutatott, hogy ennek konkrét politikai következménye is van, hiszen egyre többen várnak gyors és határozott cselekvést az államtól.

Zöld tudat

A kutatás szerint Kanadában és Németországban a legerősebb a fiatalok elkötelezettsége, mindkét országban 83 százalékot mértek. De nincs sokkal lemaradva Ausztrália (82 százalék) és Japán sem (81 százalék), miközben az USA-ban a fiatalok 75 százaléka véli úgy, hogy klímavészhelyzet van.

Európa keleti fele pedig valamivel hátrébb helyezkedik el a környezettudatosság tekintetében: Lengyelországban 67, Oroszországban 64 százalékban foglaltak úgy állást a fiatalok, hogy a klímaváltozás elleni fellépés nem tűr halasztást. (Magyarország sajnos nem szerepelt a kérdőíven.)

Amennyiben az összes válaszadót nézzük, úgy azt látjuk, hogy 64 százalékuk véli úgy, hogy a klímaváltozás egy sürgető kihívás. Nyugat-Európa és Észak-Amerika az az két régió, ahol a legtöbben látják úgy, hogy klímavészhelyzet van (72 százalék). A második helyen a tágabb értelemben vett Kelet-Európa szerepel (az ENSZ ideszámolja az egykori Szovjetunió ázsiai részeit is) 65 százalékkal. Utánunk következnek az arab államok (64 százalék), majd Latin-Amerika (63 százalék). Csak ezután jön a legnépesebb kontinens, Ázsia és a csendes-óceáni térség (63 százalék), majd pedig a Szaharától délre fekvő Afrika (62 százalék).

És hogy mit kellene tenni? A válaszadók szerint elsősorban jobban oda kellene figyelni a földek és az erdők védelmére, növelni kellene a megújuló energia részarányát és környezetbarát technológiákat a mezőgazdaságban. Ugyancsak sokan tudnák támogatni, ha a környezetet szennyező cégekkel fizettetnék meg a károkat – ez egyébként főleg a gazdagabb országokban elfogadott álláspont.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!