Több mint tíz éve húzódó eljárás után ítélte el 2021 februárjában az Európai Unió Bírósága Magyarországot, amiért az ország nem teljesítette a szállópor (PM10) részecskékre vonatkozó napi határértéket az ország teljes területén, valamint hogy e határértékek túllépésének időtartama a lehető legrövidebb legyen.

Az uniós jog minden tagállamra nézve kötelező, és az Unió legrégebbi hivatalos intézménye, az Európai Unió Bírósága hivatott annak biztosítására, hogy ez adott esetben kikényszeríthető kötelezettség legyen. Ez a bíróság jogvédelmet biztosít minden uniós, így magyar állampolgár számára: bármely peres ügyünkben hivatkozhatunk akár közvetlenül is az uniós jogra, és az eljáró magyar bíró fordul ilyenkor közvetlenül az Unió bíróságához az előzetes döntéshozatali eljárás során. Magyarország alperesi helyzete miatt az eljárás hivatalos nyelve a magyar volt, így az ítélet teljes szövege magyarul elérhető a Bíróság honlapján. Ennek a jövőbeli, erre az ítéletre alapozott légszennyezettséggel kapcsolatos hazai perek miatt lehet jelentősége.

Papíron elfogadjuk, hogy veszélyes, a gyakorlatban alig teszünk valamit ellene

Évente mintegy 13 000 ember idő előtti halála köthető Magyarországon a rossz levegőminőséghez, nem beszélve az évi közel egymillió megbetegedésről és a sok százmilliárdra rúgó gazdasági károkról. Egy friss jelentés szerint az egészségkárosodás miatti rövidebb életkilátás és rosszabb életminőség évente több mint 600 000 forintos kárt jelent egy magyarországi átlagos városi lakosra vetítve.

A légszennyező anyagok magyarországi kibocsátási leltáraiban (PM10 csökkentési program; OMSZ + EMEP CEIP) nem számolnak az illegális lakossági égetésekből származó kibocsátásokkal, az éghajlat- és levegőminőségi terveket így ezek figyelembevétele nélkül alkotják. Mivel ezek az égetések széles körben elterjedtek, a valós helyzet bemutatásakor ezeket is számításba kell venni. Az ítéletben megjelölt légszennyezés csökkentésére konkrét intézkedésekre lenne szükség. Ilyen kivitelezhető és hatékony intézkedésre példa az avarégetés tiltására vonatkozó magyar szabályozás, ami azonban továbbra is viták kereszttüzében áll, és hatékony végrehajtását a kormány a járványhelyzetre hivatkozva felfüggesztette.

MTI / Szigetváry Zsolt

Csökkent a légszennyezettség, de távolról sem eleget

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2020-as jelentése szerint Magyarországon 2009–2018 között mérsékelten, kevesebb mint 10 százalékkal csökkent a PM2.5 miatt idő előtti halálozás. Ez elmarad a 20–30 százalékos európai átlagos csökkenéstől. Az Európai Unió januári Tiszta levegő vonatkozású kitekintése 2030-ra optimizmusra adhatna okot: a 2000-res évhez képest a főbb szennyező anyagok 10–70 százalék között csökkentek, és amennyiben a tagállamok a nemzeti kibocsátások csökkentésére vonatkozó irányelvben (NEC) önként vállalt kötelezettségeiket teljesítik, az ott kitűzött célok elérhetőek 2030-ra. Ez az optimizmus azonban csak látszólagos.

Egyrészt jelentős különbségek vannak az egyes tagállamok helyzete között, másrészt pont a jelen ítélet az ékes példa, hogy a vállalás még nem jelenti a légszennyezettség automatikus csökkentését. Illúzió azt hinni, hogy nincs szükség több erőfeszítésre a koronavírus által felgyorsított klímavédelmi vállalások, különösen az Európai Zöld megállapodás, illetve a 2030-ra vállalt minimum 55 százalékos üvegházhatású gázok csökkentésére vonatkozó uniós vállalás tükrében.

A legtöbb szennyező forrás csökkentése egyszerre szolgál klíma- és egészségvédelmi célokat, a nulla kibocsátású energiatermeléssel és közlekedéssel így kettős haszon érhető el.

A tudomány válasza a légszennyezés növekvő kockázatára

Nincs biztonságos mértékű légszennyezés, annak minden mennyisége káros az egészségre. A tudomány ezen szigorú ítélete más megvilágításba helyezi a határértékek kérdését is. Az ítélet az EU-s politikai alku eredményeképp megállapított határértékeit vette alapul, amelyek szerint 2018-ban az EU lakosságának 4 százalékát érintette a PM10-határérték túllépésében.

Azonban ha az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által meghatározott, csak az egészségügyi hatásokra figyelemmel lévő határértékeket nézzük, ez az arány egyből 70 százalék. És mindehhez hozzátehetjük, hogy ezeket a WHO-s szigorú határértékeket 2005-ben határozták meg, azóta pedig a tudomány jelentős előrelépést tett a levegőszennyezéshez köthető egészségkárosodás meghatározása terén. Tekintettel arra, hogy ezen irányelvek frissítése 2021 tavaszán várható, lényeges szigorítást prognosztizálva, bőven van még tennivaló a szennyezés csökkentése terén 2030-ig.

MTI / Mohai Balázs

A törvény nem véd meg, ha nem véded meg magad

Hogyan érvényesíthetik az állampolgárok akkor a tiszta levegőhöz való alapvető jogukat? A válaszhoz először az Aarhusi egyezményt kell említenünk. A környezetvédelem és a demokrácia szempontjából egyaránt kiemelkedő jelentőségű egyezmény nemcsak a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférését, hanem a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételét is szabályozza. Eszerint a nyilvánosságot tájékoztatni kell a környezetre vonatkozó döntésekről és a tervezett hatósági intézkedésekről, valamint biztosítani kell a közigazgatási, bírósági jogvédelemhez való jogot is. Lássunk erre három nyugat-európai példát.

Németországban 39 városban van per folyamatban annak érdekében, hogy a szennyező autók elleni hatósági fellépést jogilag kikényszerítsék a katasztrofális légszennyezettségi helyzet orvoslására.

Brüsszel is azon európai városok sorába illeszkedett, ahol a légszennyezés-mérőállomások kihelyezése során a legszennyezőbb, de reprezentatív helyek helyett a kevésbé szennyező helyekre kitett mérőállomások adatait vették alapul. A 2016-ban indult peres eljárás az Európai Unió bíróságát is megjárta, és a legfrissebb, nem jogerős ítélet szerint a hatóságoknak a valós szennyezési adatokat kell figyelembe venniük, és intézkedéseket kell hozniuk a levegő minőségének javítása érdekében.

Ella Roberta neve sokak számára ismerős lehet: ő az a kislány, aki 9 éves korában asztmaroham következtében váratlanul és tragikusan fiatalon elhunyt. Amikor azonban az édesanyja összefüggést fedezett fel utólagosan az asztmarohamok és az illegális légszennyezettségi adatok között, nem nyugodott addig, míg az ügyet bíróságra nem vitte. A 2020 decemberi ítélet hivatalosan is kimondta, hogy Ella az első ember a világon, akinek a halotti anyakönyvi kivonatán a légszennyezés is szerepel hivatalos halálokként.

Mit tehetünk ma Magyarországon a légszennyezés ellen?

A hazai zöld civil szervezetek álláspontja szerint bőven lett volna lehetőségünk az elmarasztalás megelőzésére. A példák adottak, a jogi eszközök rendelkezésre állnak. Az állampolgárok aktív bevonásával nem csupán az elkötelezettség emelhető. Az itthon is egyre nagyobb népszerűségnek örvendő “citizen science”, azaz aktív állampolgári alapon működő rendszerek a levegőminőségre vonatkozó, lakosság által megfizethető áron megvásárolt mérőkészülékek adatait gyűjtik össze. Ezek a mérések lehetővé teszik a lokális légszennyezettség vizsgálatát, elemzését, és annak térképes ábrázolását. Ezzel valósabb képet kaphatunk arról, hogy milyen súlyos probléma egy adott helyen a légszennyezettség.

Magyarországon a Sensor Community német civil szerveződés által világszerte elterjesztett készülékek száma jelentősen nőtt az elmúlt két évben, jelenleg 180 fölött van a számuk. Több önkormányzat már be is szerzett ilyen műszereket, mások pedig fontolgatják, hogy ilyen készülékek használatával javítják településükön a levegőminőség-mérés pontosságát. Ez a készülék megmutatja, hogy akár utcáról utcára nagyot változik a légszennyezettség, ahogyan a legforgalmasabb utaktól, illetve ahogy egy szilárd tüzelést alkalmazó háztartástól térben távolodunk. A jövőben segítség lehet az önkormányzatok és a hatóság számára is az illegális égetések felderítésében, és közvetve azok megszüntetésében.

Fazekas István

Segít az, hogy elítélték Magyarországot?

Az Európai Bíróság ítélete önmagában nem eredményez kevesebb kipufogógázt, nem csökkenti a háztartási fűtésből eredő légszennyezést és az illegális avar- és hulladékégetések számát sem. Az Unió gyakorlatából azt is láthatjuk, hogy inkább kompromisszumokra, a vonakodó tagállamok meggyőzésére és nem megbüntetésükre törekszik, és erre költségvetési ösztönzőket is használ.

Az EU célja tehát a magyarországi döntéshozók rábírása a légszennyezettség csökkentésére, amelynek költségeit részben fedező forrásokat is biztosít, nem pedig a magyar emberek büntetése.

Ha úgy tetszik, az EU a magyar emberek egészsége miatt aggódik, ez motiválja, mert a megsértett uniós joganyagnak ez a célja. De afelől se legyenek kétségeink, hogy a jog mint végső fegyver is rendelkezésre áll: a Bizottság akár rendszeres bírságot is kérhet, és végső soron kérnie kell Magyarországra. A kevesebb szennyezéssel egyúttal annyi gazdasági, egészségi kiadást takaríthatunk meg, amely messze felülmúlja az intézkedések költségeit. Nem is beszélve a klímavédelemről, így joggal bízhatunk benne, hogy a bírság összegét a döntéshozók inkább a magyar emberek zsebében hagyják, elsősorban a jobb egészség és hosszabb, boldogabb életévek formájában.

Massay-Kosubek Zoltán, jogász, az Európai Népegészségügyi Szövetség (EPHA) brüsszeli képviselője, a 'Tiszta levegőt!' kampány felelősének írása eredetileg a Másfélfok.hu-n jelent meg.