A Covid-járvány következtében kialakuló egészségügyi, gazdasági és társadalmi krízishelyzet kisebb vagy nagyobb mértékben, de mindenkire hatással volt. A pandémia az egész világ közös tapasztalatává vált, és kizökkentett minket a komfortzónánkból. Ezt sokszor érezhettük megterhelőnek, ugyanakkor úgy vélem, hogy a váratlan kihívásokban mindig ott rejlik a szintlépés és a változtatás lehetősége is.

Ennek első lépése, hogy friss szemmel felülvizsgáljuk mindennapi gyakorlatainkat, legyen szó a munkáról vagy a magánéletünkről. Mi mindent tehetünk meg annak érdekében, hogy az életünk biztonságosabb, kiszámíthatóbb és fenntarthatóbb legyen? Hogyan tudjuk a lehetőségeinkhez mérten a társadalom és a bolygó javát szolgálni? Hogyan biztosíthatjuk, hogy gyermekeink és unokáink ne szenvedjenek hiányt friss levegőből, tiszta vízből és energiából? Eljött az ideje, hogy itt és most végre feltegyük magunknak ezeket a kérdéseket, és változtassunk a szokásainkon, ha eddig még nem tettük volna.

NASA

Szerencsére nem csak én gondolkodom így: az ALTEO megbízásából készített friss, reprezentatív kutatás szerint a magyar emberek 92 százaléka bevallottan érdeklődik a környezetvédelem iránt, 82 százalékuk pedig a saját életében is tapasztalja a környezeti problémák közvetlen hatásait. Tízből kilenc válaszadó határozottan állította, hogy maga is tesz valamit a zöldebb jövőért, első sorban szelektív hulladékgyűjtéssel, az energia- víz- és élelmiszerpazarlás elkerülésével, valamint a vásárlás visszafogásával. A magyarok nyolcvan százaléka szerint mindenki felelős a környezeti problémákért és azok megoldásáért, tehát saját erőfeszítéseik mellett a vállalatoktól, országoktól és globális szervezetektől is érdemi lépéseket várnak. Ez a pénzügyi döntéseikben is megmutatkozik: a kutatás szerint a vállalatok nyereségessége és a munkavállalóival való bánásmódja után a fenntartható működés a harmadik legbefolyásolóbb tényező, ami alapján a kisbefektetők bizalmat szavaznak egy vállalatnak. A többség azt állította, hogy előnyben részesítene egy pénzügyi terméket, ha az a fenntarthatóságot is figyelembe veszi.

És mitől lesz egy vállalat hiteles fenntarthatósági szempontból? Ma már nem elég, ha a társadalmi felelősségvállalás jegyében évente egyszer felújítjuk a dolgozókkal közösen a helyi óvodát. Felelős szervezetként a teljes tevékenységünket úgy kell koordinálnunk, hogy figyelembe vegyük a környezeti, társadalmi és pénzügyi szempontok fenntarthatósági hármasát. A legelterjedtebb fentarthatósági szemlélet az ESG (Environmental, Social és Governance, azaz környezet, társadalom és irányítás) feltételrendszer, ami alapján a pénz- és tőkepiaci szereplők objektíven ítélhetik meg a különböző gazdálkodó szervezetek tevékenységét. A szemlélet bizonyította, hogy van összefüggés a cégek társadalmi felelősségvállalása és teljesítménye között, egyben megnehezítette, hogy a környezetszennyező cégek a greenwashing jegyében hamis üzeneteket közvetítsenek magukról.

Egy Extinction Rebellion akvitista a bankok fosszilis iparágak finanszírozása elleni feliratot fúj fel a járdára a Banque de France egyik épülete előtt

AFP

Az ESG útmutatóul szolgál arra, hogy milyen reformokkal érhető el valódi változás, legyen szó karbonsemlegességről, hulladékgazdálkodásról, energiahatékonyságról, szervezeti átláthatóságról vagy közösségi értékteremtésről. Vezető energetikai szolgáltató vállalatként az ALTEO működésében alapfeltétel ezen szempontok figyelembevétele. De én azt gondolom, hogy minden egyes ember képes arra, hogy valódi és eredendő változást idézzen elő a bolygón. Ezért arra biztatok mindenkit, hogy kötelezze el magát saját tudatosságutazása mellett, és vállaljon jelentős szerepet a világ átalakításában!

A cikk szerzője Szabó Beatrix, az ALTEO Nyrt. Integrált Irányítás Rendszer vezetője.

Az írás az Alteo Nyrt. és a hvg.hu együttműködése keretében íródott.