Magyarországon a gazdák csak részben használják ki a digitalizációban rejlő lehetőségeket, aminek fő oka a pénzügyi források és a szakképzett munkaerő hiánya, de alapvető problémát jelent a gazdákban felmerülő bizalmatlanság is – derül ki a Másfélfok felméréséből.

Az éghajlatváltozás negatív hatásaival szemben rendkívül kiszolgáltatott mezőgazdaság 2019-ben a harmadik legnagyobb kibocsátó volt Magyarországon, és az ágazat bruttó kibocsátása 2020-ban további 4,6 százalékkal nőtt az előző évhez képest. Ráadásul Magyarország mezőgazdasági adottságai nemzetközi összehasonlítás alapján az EU-s átlagon felüliek, így míg az Európai Unióban csökkent az agrárium környezeti terhelése, addig itthon tovább emelkedett.

A mezőgazdaság károsanyag-kibocsátásának csökkentésére megoldást jelenthet a klímaorientált okos mezőgazdaság (Climate Smart Agriculture), ami ötvözi a technológiai újításokat, vagy lehetővé teszi a már meglévő megoldások újszerű felhasználását. A gazdáknak könnyítést jelenthetnének a szenzorok, a drónok, az eszköz- és pilóta nélküli járművek, illetve a mobil és más okos alkalmazások. Például az okostelefonjaikon távolról is nyomon követhetnék berendezéseiket, valamint statisztikákat kaphatnának az állatok takarmányozásáról és a terményekről. A drónok pedig segítik a gazdákat a földjeik felmérésében, elvégeznek terepi elemzéseket és valós idejű adatokat generálnak. A robot eszközök és pilóta nélküli földi járművek pedig segítenek a termesztéssel és aratással járó munka hatékonyságának növelésében.

Azonban összességében hazánk innovációs teljesítménye jóval elmarad az Európai Uniós átlagtól. A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató (DESI, 2021) alapján Magyarország a tavalyi helyezéséhez képest összesítésben két helyet rontva a 23. helyet foglalja el az EU-országok rangsorában.