Az eső legfeljebb a felét fedezi a vízszükségleteknek, a többit más forrásból kell fedezni – hangsúlyozza egy több kutató által jegyzett tanulmány, amelyet a Project Syndicate portál közölt. A szerzők arra hívják fel a figyelmet, hogy globális együttműködésre lenne szükség, mert szomszédai nélkül egyetlen ország sem tudja elkerülni a vízhiányt.

“Globális vízválság van, ezt mutatják a tudományos vizsgálatok eredményei. Rosszul használjuk fel a vizet, szennyezzük azt. Megváltoztatjuk az egész világ vízrendszerét azzal, hogy előidéztük a klímaváltozást” – nyilatkozta a londoni Guardiannek a tanulmány egyik szerzője. Johan Rockstrom Potsdamban a Klímakutató intézet igazgatója és társelnöke a Vízgazdálkodás Globális Bizottságának. Rockstrom hangsúlyozza: sok nemzeti kormány nem veszi figyelembe, hogy mennyire függ más országoktól, pedig vízkészletének a fele az úgynevezett “zöld” víz eredményeképp töltődik fel. Azért hívják zöld víznek, mert a nagy erdőségekből érkezik, ezeknek az erdőknek a területe azonban egyre fogyatkozik.

Rockstrom professzor tényekkel igazolja, hogy egyes gazdag országok jóval több vizet használnak fel, mint amennyi a rendelkezésükre áll. Kuvait például 38-szor annyi vízhez jut, mint amennyi természetesen rendelkezésére állna, Szaúd-Arábia esetében az arány tízszeres.

Vízpartnerek

A gazdag államok a közepes jövedelmű és szegény országokkal kössenek vízpartnerségi megállapodásokat – javasolják a tanulmány szerzői. Kiemelik: így lenne elegendő pénz a szükséges beruházásokhoz, amelyekkel enyhíteni lehetne a globális vízhiányt.

A másik megoldás a vízhiány csökkentésére, hogy mérsékeljék az öntözési rendszerek állami támogatását – javasolják a szerzők, akik szerint globálisan 700 milliárd dollárt osztanak szét a kormányok ezen a címen, de a legtöbb helyen pazarolják a vizet, amelynek az árát mesterségesen alacsonyan tartják.

A vízhiány a klímaváltozás következménye, ezért az az ellen indított küzdelemnek a részeként kellene kezelni – érvelnek a szerzők, akik rámutatnak arra, hogy az élelmiszerválság is ehhez kapcsolódik. Az persze nem egészen világos, hogy ha azt javasolják a kormányoknak, hogy csökkentsék az öntözési támogatást, akkor hogyan lesz több élelmiszer?

Rockstrom professzor arra mutat rá, hogy a fejlődő világban irracionális a vízgazdálkodás, különösen a szennyvíz tekintetében. “Figyelemreméltó, hogy tiszta vizet használunk a vécében, és azután víztisztító berendezésekben kell azt újra használhatóvá tenni. Ezzel a vízzel öntözünk, amely a káros anyagok (nitrogén, foszfor stb.) 30%-át beleviszi a földbe, mert a tisztítás nem elég hatékony. Becsapjuk saját magunkat ezzel a rendszerrel. Újításra van szükség ezen a téren.”

Víz világkonferencia

Március 22-én kezdődik az ENSZ-konferencia New Yorkban, amelyre állam- és kormányfőket hívtak meg, de legjobb esetben is csak miniszterek érkeznek majd, pedig nagy a tét: az előrejelzések azt mutatják, hogy 40%-kal magasabb lesz a kereslet, mint a kínálat 2030- ban.

Hollandia az egyik szervezője a víz világkonferenciának. A szervező, Henk Ovink a Guardian tudósítójának arról beszélt, hogy “ha meg akarjuk oldani a klímaválságot, az élelmiszer- és energiakrízist, akkor mindenképp foglalkozni kell a vízzel”. A szakértők hétpontos tervet tesznek le a konferencia asztalára, hogy ezzel elősegítsék azt: a vizet közös globális értéknek tekintsék mindenütt, és az államok ne egyedül próbálják megoldani a vízhiány problémáját, hanem valamiféle közös megoldáson gondolkodjanak.