A két szervezet 45 napot szánt a kísérletre: ennyi idő után azt tapasztalták, hogy a komposztálóban lévő zacskók egy híján még nem bomlottak le teljesen, bár ennek folyamata már megkezdődött. A zacskókat hazai élelmiszerboltokból szerezték be, az Aldi, az Auchan, a Spar és a Tesco üzleteiből.

„A vastagabb zacskón még kivehető maradt a vonalkód, a logó, de már az is foszladozott, könnyen szakadt" – mondta el Szabó György, a Humusz Szövetség nulla hulladék programjának vezetője a szervezetek közleménye szerint.

A zacskók között jelentős különbséget lehetett tapasztalni. Míg az Aldi vékonyfalú zacskója teljesen eltűnt, addig az Auchan és Spar hasonló tasakjaiból kis foszlányok maradtak. Ugyanakkor a Tesco vékony zacskójából egy jelentősebb darab még láthatóan nem bomlott le, a Spar vastagabb otthoni komposztálásra javasolt zacskója pedig szétfoszladozott ugyan, de viszonylag ép maradt.

A zacskókat a két szervezet munkatársai április 21-én helyezték el a Humusz komposztálójában.

Dörgő Zsuzsi / Greenpeace

Hozzáteszik azt is, hogy a CBA, a Coop, a Lidl, a Penny és a Reál üzletekben csak hagyományos műanyag tasakok, vagy vegyesen papírból és műanyagból készült zacskók álltak a vásárlók rendelkezésére, lebomló zacskók nem.

Legközelebb a projekt indulásához képest 3, 6, illetve 12 hónap után fogják újra megvizsgálni, mi történik a zacskókkal a komposztálóban.

Mint emlékeztetnek, 2021-ben lépett életbe hazánkban az a rendelet, amely részben tiltja, illetve jelentősen megadóztatja a műanyag zacskók forgalmazását. A rendelet kiterjed a lebomló zacskókra is, ám azokra körülbelül negyedakkora környezetvédelmi termékdíjat határoztak meg, mint a hagyományos, műanyagból készült alternatívákra. A két szervezet úgy látja: a gyakorlatban a lebomló zacskók jellemzően nem hasznosulnak, ritkán jutnak komposztálóba. Ha pedig egy ilyen zacskó a természetben végzi, akkor is ritkán teljesülnek az ideális komposztálási feltételek, és sok tekintetben hasonló természeti károkat okozhatnak, mint kőolajból készült társai. Ráadásul egyes kutatások szerint az emberek hajlamosabbak a bioműanyagok eldobására, azt gondolva, a természetben úgyis lebomlanak.

„A zöldszervezetek már eddig is többször felhívták a döntéshozók és cégek figyelmét, hogy a lebomló műanyagok nem jelentenek valódi megoldást a hulladékválságra. Az eldobható csomagolóanyagokat nem más eldobható, hanem többször használható csomagolóanyagokkal kell kiváltani” – mondta Simon Gergely, a Greenpeace Magyarország vegyianyag-szakértője.

A valódi megoldást a műanyagkrízisre és a hulladékáradat megfékezésére az eldobható zacskók kivonása, valamint minden más egyszer használatos csomagolóanyag radikális csökkentése jelentené – vélik.