Rákkeltő arzént és benzolt, mérgező policiklusos aromás szénhidrogéneket (PAH-okat) talált a Greenpeace a volt Óbudai Gázgyár mellett a Duna vízében.

A zöldszervezet október közepén vizsgálta a helyszínen a talajból kicsorgó víz és a part menti iszap minőségét. A vett mintákban a határértékeket jelentősen, akár százszorosan, ezerszeresen is meghaladó mértékben voltak jelen a szennyezőanyagok – írja a Greenpeace csütörtöki közleménye.

Újra rákkeltő anyagokkal szennyezett talajvíz szivárog a Dunába Óbudánál

A folyóba szivárgó vízben arzént és benzolt is találtak.

Nem először vizsgálta ezt a területet a szervezet, már a 2018-as méréseik kimutatták, hogy a talajból a Dunába szivárgó vízben egyes, rákkeltőnek minősített szennyező anyagok – köztük arzén és benzol – több százszorosan, más mérgek pedig több ezerszeresen haladták meg a talajvízre megengedett határértéket. A Greenpeace már akkor felszólította a hatóságokat a teljes kármentesítésre és a Dunába ömlő illegális szennyezés elleni fellépésre.

Az azóta eltelt időben azonban semmilyen előrelépést nem tapasztaltak, ezért október 12-én a helyszínen tiltakoztak a szennyezés ellen, egyben mintákat is vettek. Ezek bevizsgálása az alábbi szennyezéseket mutatta ki:

• Rákkeltő benzol: 19,4 µg/l a legmagasabb mért koncentráció a kicsorgó vízben, míg a talajvízre megadott határérték 1 µg.
• A polciklusos aromás szénhidrogének, PAH-ok: teljes koncentrációjuk 130,42, illetve 517,93 µg volt literenként, ami több mint kétszázötvenszerese a talajvízre megengedett 2 µg/l-es határértéknek. Egyes PAH-ok esetében még jelentősebb volt a határérték-túllépés. Az acenaftén koncentrációja az egyik mintában 2160-szorosan, míg a másik mintában 8580-szorosan haladta meg a talajvízre megadott határértéket. A kiemelten mérgező acenaftilén és fluorén PAH-ok esetén több százszoros volt a felszín alatti vizekre megadott határértékhez képest mért érték. Az egyik üledékminta is jelentős PAH- és naftalin szennyezettséget mutatott, az egyik mintában a határérték közel húszszorosát mutatták ki.
• Egészségkárosító naftalinok: mindkét vízmintában jelentősen meghaladta a naftalinoknál a felszín alatti vízre megadott 2 µg/l-t és a felszíni vizekre megengedett éves 2,4 µg/l értékeket a mért 167,62 µg/l-es, illetve 407.48  µg/l-es mért érték. A naftalin „valószínűleg emberi rákkeltő” besorolású.
• Rákkeltő arzén: az egyik talajvízből kifolyó mintában 51,8 µg/l míg a másikban 21,4, melyek ugyancsak többszörösen lépik túl a talajvízre megadott 10 µg/l-t és a felszíni vizekre megengedett 20 µg/l-t. Az egyik iszap mintában a cink koncentráció kismértékben haladta meg a talajokra megadott határértéket.
• Idegrendszerre káros xilolok: mindkét kicsurgó vízmintában magasabb volt a mért érték, mint a talajvízre megadott 20 µg/l határérték: 81µg/l illetve 152 µg/l volt. Egyéb alkilbenzolok 20 µg/l helyett 52 µg/l, illetve 188 µg/l. Az egyik iszapmintában is határérték feletti xilol és egyéb alkilbenzol koncentrációt talált a Greenpeace vizsgálata.
• Az egyik folyadékminta összes cianid tartalma is meghaladta a talajvíz határértéket.

A kármentesítést jogerős határozat írja elő, a végrehajtás határideje azonban számtalanszor későbbre tolódott, a szennyező szankciók helyett folyamatosan új határidőket kapott a hatóságoktól.

Greenpeace

Még 2021. május 27-én jelent meg egy kormányrendelet, ami alapján módosították a kármentesítésre meghatározott eredeti határidőket. Ezek 2022. december 31., illetve egyes részfeladatokra 2024. április 30. lettek volna. Az MVM Next későbbi kérésére ismét módosították a kármentesítés határidejét. A kármentesítés elvégzésére és a záródokumentáció benyújtására 2024. december 31-et, az egyes részterületek kármentesítésére és a felszín alatti vizeket érintő határidőre 2026. április 30-at határozták meg.

A súlyos szennyezést bizonyító vizsgálati eredményekről értesítjük a környezetvédelmi és vízügyi hatóságokat és az illetékes minisztériumokat, továbbá kérjük ezen szervek mielőbbi intézkedését a szennyezés megszüntetése érdekében. Tájékoztattuk a Fővárosi Vízműveket, valamint a kerületi önkormányzatot is a vízpart és a vízbázis szennyeződéséről

– nyilatkozta Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője.

A Greenpeace szerint az eredmények fényében teljes mértékben elfogadhatatlan a kármentesítés további halogatása. Emellett követelik a Duna folyamatos további szennyezésének befejezését is, mert ez az ország egyik fő ivóvíz bázisa.