szerző:
Heimer György
Tetszett a cikk?

Felemás helyzetben van a nagy múltú Opel. Egyrészt mostanában sorra dobta piacra szemet vonzó új modelljeit, így a B osztályhoz tartozó város terepjárót, a Mokkát, az Astra sorozat kabrió változatát, a Cascadát vagy a prémiumos kivitelű Adam minit. Ez utóbbihoz kapcsolódó minapi hír, hogy az állítólag 61 ezer kiviteli változatot felkínáló Opel törpe elnyerte a rangos Red Dot dizájnversengés idei díját, (amelyen mellesleg 19 kategóriában, köztük a járművekében 4662 termék formatervét értékelték.) Ám másfelől úgy tűnik, hiába a pazar modelloffenzíva, egyelőre az nem segít az üzlet nyomorúságán.

Az amúgy is évek óta zsugorodó főpiacokon, Európában, az Opel és brit testvérvállalata, a Vauxhall eladásai az idén februárban is az átlagnál rosszabbul alakultak, miután a 2012-évi forgalom a szektorátlagnál kétszer nagyobb mértékben, 16 százalékkal zuhant az előző évhez viszonyítva. Így aztán továbbra sincs profit, sőt: 1999 óta a veszteségek nem kevesebb, mint 18 milliárd euróra duzzadtak, s ebből egyedül 1,8 milliárd tavaly jött össze.

Mindezek közepette új fordulat, hogy az Opel-Vauxhall tulaj, az amerikai General Motors, egész pontosan a GM vezérkar, élükön Dan Akerson nagyfőnökkel minap áthajózott a vén kontinensre, s az Opel központban, Rüsselsheimben nagy dicsérgetések közepette világgá kürtölte: a GM 4 milliárd eurót injekcióz az európai érdekeltségekbe. A mentőtőkéből 2016-ig 23 új modellt és 13 új motor kifejlesztését támogatják.

A milliárdos támogatás igencsak nagy elmozdulás a GM stratégiájában, elvégre 2009-ben Detroitban még úgy gondolták: legjobb lenne egy huszárvágással, az Opel eladásával megszabadulni az európai veszteségektől. Gyorsan rájöhettek azonban, hogy így levágnák az aranyat tojó tyúkot, elvégre a villámos márka innovációs kincsestár, s az észak-amerikainál is nagyobb európai piacok recessziója sem tarthat örökké, amelyen a zsugorodó részesedés ellenére – VW és a Ford után – az Opel még mindig a harmadik legnagyobb játékos. Röviden tehát, rosszabbul járnának, mondhatni őrültség lenne, ha átengednék a patinás európai részleget a konkurenciának.

AFP / Patrik Stollarz

Az újabb mentőövért cserében azonban alighanem kemény feltételeket támaszt az amerikai gazda. Erre utal, hogy az egyik legnagyobb német gyáregység, a Zafirákat gyártó bochumi bezárását felgyorsítják, máshol pedig újabb bérbefagyasztásokkal és elbocsátásokkal tovább préselik a munkavállalókat. Mindemellett döntő célként tűzték ki a nyereségesség mielőbbi elérését, s az évtized közepére a piaci részesedés megkettőzését. Ehhez azonban alighanem a riválisoknak is lesz még egy-két szava. A verseny hevességét érzékelteti, hogy a Volkswagen potom 20 milliárd eurót irányzott elő 2015-ig az új modellek kifejlesztésére.

Az elemzők azonban arra is felhívják a figyelmet, hogy az Opel rákfene egyik el nem hanyagolható oka éppen az anyavállalat üzletpolitikájából eredt. Bezárta a válság sújtotta Európába. Házon belüli konkurenciájától tartva nem engedte, hogy fellépjen az amerikai és a fellendülő ázsiai piacokon, mindenekelőtt a kínain. A GM már lazított e gyeplőn: így Ausztráliában, több dél-amerikai országban és Közel-Keleten nyílhatnak új Opel szalonok, s nagy reményeket fűznek a már évek óta jól menő oroszországiakhoz is.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!