Tavaly 158 790 használt járművet hoztak be Magyarországra külföldről. Igaz, hogy a 2017-es adatnál alig 2,2 százalékkal magasabb a tavalyi, de a növekedés nagyon régóta tart. Így jutottunk el a 2012-es, jellemzően 50 ezres használtimporttól mára a 140-160 ezres számokig.

A teljes hazai használtautópiaci forgalom persze jóval nagyobb, az autókereskedő DasWeltauto szerint idén 780 ezer adásvétel történhet. Az importautók 160 ezres tömegén túl a többit a már magyarországi rendszámos autók tulajdonoscseréje adja.

DasWeltauto

A kormány a hvg.hu által megszerzett terve is kijelölte, hogy lépni kell:

meg kell fiatalítani valahogyan a magyar gépjárműállományt.

Ennek az importot legjobban befolyásoló eleme lenne a regisztrációsadó-tábla átalakítása, amellyel a fiatalabb autókat hoznák kedvezőbb helyzetbe. A lényege, hogy a jövőben az öregebb, leginkább környezetkárosító autók behozatalát fékeznék, míg az Euro 6-os motorral rendelkező autók behozatala során a regisztrációs adó mértéke eddigi felére csökkenne.

A behozott kocsik közül a legtöbb (37%) 11-15 éves autó, de még a 16-20 éves autók is jelentős, 14 százalékos aránnyal bírnak – derült ki a DasWeltauto nemrégiben kiadott piaci elemzéséből. Azért a kormányzati és vásárlói szempontból is leginkább kívánt 0-10 éves réteg sem áll annyira rosszul, ezek a gépjárművek most is közel a felét (47 százalékát) adják az autóimportnak.

A jelenlegi trendek alapján legnagyobb számban behozott benzinesek többsége egyébként 10-14 éves kocsi. A dízelek közt valamivel több a fiatalabb autó is. Ott két hullám van: a fiatal 4-6 éves autóké, majd az idősebb 12-14 éves járműveké.

Ennél is tartalmasabb a kép, ha azt vizsgáljuk, hogy ezek a nagy mennyiségben bekerülő autók milyen technológia színvonalon állnak.

Mert igazából itt van a probléma: a jellemzően 12 évnél régebbi autók még maximum Euro 4-es besorolásúak, vagyis jellemzően még nincs bennük részecskeszűrő.

Ezek az autók például ötször annyi szálló port bocsátanak ki, mint jelenleg gyártott Euro 6-os normát tudó kocsik.

Ezért van tele román trélerrel az M0-s is

Nem csak hozzánk ömlenek persze a régi autók, ez jól látható, ha bármelyik pillanatban kitéved az ember például az M0-s kelet-nyugati szakaszára. Tömve az út román és bolgár csodakaravánokkal, amelyek régi autókat szállítanak. Nemhogy megmozdult, de robbant a piac Romániában, amikor két éve a regadóként emlegetett környezetvédelmi illetéket eltörölték. A mennyiséggel egy időben brutálisan megnőtt az autók életkora, mert nem terhelik tetemes adók a magas károsanyag-kibocsátású járműveket. 2016-ban a Romániában forgalomban lévő autók átlagéletkora még 11 év volt, a díj eltörlése óta azonban ez 13 évre emelkedett, és élünk a gyanúperrel, hogy a trend még nem tört meg.

A behozatal mellett ennek köszönhetően a belső kereskedelem is jelentősen megugrott. A korábban magas illeték miatt sokan nem tudták értékesíteni autóikat: egy Euro 4-es, 2000 köbcentis motorral felszerelt gépjármű után például 2000-2500 eurós díjat kellett fizetni. Ez a tétel nagy visszatartó erő volt, de lényegében eltűnt.

Technológiai határvonal

A probléma a 15 évesen behozott autókkal kettős – mondja Frank György a DasWeltauto márkaigazgatója. Az egyik, hogy ezek már tényleg nem mennek majd sokáig, jellemzően rövid időn belül egy hátsóudvarban végzik, roncsként. Drága javíttatni őket, arra már nem fog senki áldozni. A másik probléma a környezetszennyezésük. Az összes ilyen, Euro 3-as 4-es – vagyis még részecskeszűrő nélküli – autó súlyosan környezetszennyező. Amelyikben lenne, ha elromlik, sokan kiégettetik, vagy kiköttetik az elromlott és újonnan 300 ezer forintba kerülő emisszió-csökkentő berendezést.

A határt valahol itt kéne meghúzni.

Jogos vágya a legtöbb embernek, hogy legyen autója. Így van ez például Indiában is, ahol nem is szól bele az állam meddig mennek a járművek, senkit nem érdekel, hogy közben mennyire súlyosan szennyezik a környezetet. Nálunk nyilván nem lehet ugyanez a cél.

A német sem jó kedvében dobja el

A németek sem azért szabadulnak a régi autóiktól, mert mindenképp újat akarnának, hanem ott is az adórendszer bünteti régi autót, amit nem ér meg tovább üzemeltetni. Ilyenkor persze még mindig jobban jár a német tulaj, ha eladja egy keleti neppernek pár száz euróért a régi kocsiját, főleg hogy náluk különben még fizetni is kellene a kocsi végleges kivonásáért. A kelet-európai kereskedő pedig szép pénzt csinál itthon, 400-500 ezerért eladva az egyébként kidobásra váró autót.

Az már a magyar regisztrációs adó furcsa logikája, hogy abból indul ki, mintha ma is gyártanának új autóként Euro 4-es járműveket. Egy ilyennek – ha lenne nulla éves belőle – elvileg 600 ezer forint lenne a regisztrációs adója. Ezt csökkentik az avultatással, mondván, egy ilyen, Euro 4-es autó 11 éves korára, mennyivel érne kevesebbet. Ez lesz az az alacsony szorzó, ami viszont, azt eredményezi, hogy az ilyen régi, elavult technikájú kocsi után alig kell regisztrációs adót fizetni.

A használtautó-piac másik nagy problémája, hogy a friss, 0-7 éves, modern autók persze használtan sehol sincsenek, legalábbis nem a hazai pénztárcák tömegei számára megfizethető áron. Merthogy ezek még kint is drágák. Sőt, a fiatal magyar autókat tőlünk viszik nyugatra. Így járnak gyakran a lízingből visszakerülő 4 éves autók is, amelyek utána jó pénzért mennek tehetősebb országokba.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Autó rovatának Facebook-oldalát.