„Sokak, nagyon sokak motyójában akad két hold zsidóföld vagy valami hasonló” – Sulyok Tamás és a történelmi szembesítés

Egy meg nem gondolt gondolattal, akarva vagy akaratlanul árnyalta szalonképessé Magyarország köztársasági elnöke, Sulyok Tamás a vele készült július közepi „mélyinterjúban” a zsidóság éppen nyolcvan évvel ezelőtti totális jog- és vagyonfosztását.

Mit adtak nekünk a politikai messiások?

A magyar politikai közgondolkodásnak legalábbis 1848 óta részét képezi a messianisztikus csodavárás és azóta szilárdan tartja magát az az álláspont, hogy a bajból csak egy erős, karizmatikus vezető képes kivezetni a nemzetet. Most a politikába villámsebességgel berobbant Magyar Péterrel kapcsolatban kerültek elő hasonló gondolatok a közbeszédben. De mire mentünk az elmúlt szűk 200 évben az olyan vezetőkkel, akik a történelem egy bizonyos pontján elég erősnek és határozottnak mutatták magukat ahhoz, hogy elnyerjék a köz bizalmát?

Mit tett és mit tehetett volna Horthy Miklós Magyarország német megszállása után?

Abban mára konszenzus uralkodik a történészek között, hogy a 80 évvel ezelőtti német megszállást elkerülni nem állt módjában Magyarországnak, ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy kőbe vésettnek tekinthető-e minden más is, ami a megszállást követően történt? Mekkora mozgástere volt a magyar kormányzatnak és különösen Horthy Miklósnak 1944. március 19. után?

Medián: Horthy a legmegosztóbb XX. századi magyar történelmi vezető, még Kádárt is előzi

Horthy Miklós esetében nem csak az mondható el, hogy megítélése erősen illeszkedik a jelenkori magyar politikai megosztottsághoz, hanem az is, hogy megítélésében drámai változás következett be a közelmúltban. A Medián felméréséből az is kiderül, hogy állnak a magyarok a múlt évszázad többi jelentős politikai alakjához.

Ungváry Orbánról: „A magyar miniszterelnök valótlanságokat, sőt, hülyeségeket beszél”

A történész azért posztolt, mert Orbán szerint csak akkor háború a háború, ha van hadüzenet is.

Romsics Ignác: Horthy- és Kádár-apánk után talán már van Orbán-apánk is

Lehet népléleknek is nevezni, de talán helyesebb társadalmi mentalitásként vagy habitusként hivatkozni arra az állampolgári attitűdre, amely koroktól és ideológiáktól függetlenül tolerálja az antidemokratikus politikai gyakorlatot és a paternalista vezetői stílust – mondta a hvg360-nak adott interjúban Romsics Ignác történész. Az Orbán-rendszer analógiáját szerinte leginkább a Horthy-rendszerben lehet megtalálni, a mostani megosztó emlékezetpolitika első csúcspontja pedig az volt, mikor a 2002-es vesztett választások után Orbán Viktor kijelentette, "a haza nem lehet ellenzékben". Azóta ennek egyre szélsőségesebb példáit látjuk. Az interjú a kettészakadt országról szóló cikksorozatunk része.

Horthy Miklós étkezőkocsiját nemsokára bárki megtekintheti

Egy nyaralóba volt beépítve a Turán, Horthy Miklós étkezőkocsija.

Hatos Pál történész: A szabadelvű Budapestet sem Horthyék, sem a kommunisták nem tudták megváltoztatni

Hogyan győzte le a szabadelvű, liberális főváros a keresztény-nemzeti kurzust a húszas-harmincas években? – erről beszélgettünk Hatos Pál történésszel a főváros születésének 150. évfordulóján. Kiderül, hogyan habzsolta a horthysta elit a szabados Budapest deviánsnak bélyegzett gyönyöreit.

Fülke: "Hogy antiszemita volt-e Horthy Miklós? Az volt, magára is így tekintett"

Hogyan lett szélsőjobboldali üdvöske a szélsőjobbot magától távol tartó kormányzóból? Mi igaz abból, hogy Horthy Miklóst külföldi erők segítették hatalomra, mi szükség volt a fehérterrorra? Horthy-korszakról vagy Horthy-rendszerről beszélünk és kinek az érdeme a konszolidáció? Elkerülhette-e volna a háborúba lépést? És miért nem állíttatta le a zsidók deportálását? Közéleti podcastunkban történészi választ adtunk mindenre.

Marhavagont vittek Lázár János vadászkastélya elé, miután Horthyt méltatta

A zsidókat haláltáborokba szállító marhavagonokra emlékeztető kis vasútmodellt Keresztény Zoltán közéleti aktivista helyezte el a miniszter batidai ingatlana elé, emlékeztetve, hogy az általa elismerősen méltatott Horhty Miklósnak szerepe volt a zsidóság deportálásában.

Se vele, se nélküle – nem tud mit kezdeni Horthy Miklós szellemi örökségével a Fidesz

A kormányzó politikusok köreiben egyre szalonképesebb nagy formátumú államférfiként emlékezni az antiszemita kormányzóra.

Marabu Féknyúz: Horthy, az úriember

Harvardi professzor: Maximum 20 év múlva véget ér az egypártrendszer Kínában

Niall Ferguson történész aggódik az amerikai külpolitika és egy új hidegháború elfajulása miatt. 500 katonát küld a magyar határra a szlovák kormány, az onnan érkező illegális bevándorlók miatt. Francia jobboldali lap foglalkozik Lázár János Horthy-dicsőítésével és Kovács Zoltán államtitkár reakciójával. Félő, hogy Olaszország nem tud élni az EU-ból érkező pénzesővel. Válogatás a világsajtó írásaiból.

L. Simon László is beszállt a Horthy-vitába: Lázárt Jánost elragadta a hév

A Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója szerint összetetten kell nézni Horthy Miklós személyét.

Lázár János egy Antall József-interjúval reagált a Horthy-botrányra

Bár a miniszter szerint a kormányzó megítélése objektívebb lesz az idő múlásával, úgy tűnik, az utóbbi 30 évet ebbe nem számolja bele.

David Pressman is hozzászólt Lázár János Horty Miklóst éltető kijelentéseihez

A nagykövet szerint nagyon rossz irány, ha az Orbán-kormány egyik magas rangú tisztviselője próbálja rehabilitálni Horthy örökségét.

Horthy antiszemita levelezésével reagált Lázár János méltató szavaira Frölich főrabbi

„Ami a zsidókérdést illeti, én egész életemben antiszemita voltam" – írta 1940-ben a kormányzó egy olyan levélben, amelyet azért közölt újra a főrabbi, mert Lázár János szerint Horthy „kivételes államfő, igaz magyar hazafi és hős katona" volt.

Lázár János szerint Horthy Miklós teljesítménye "a mai napig megkérdőjelezhetetlen"

Lázár szerint Horthy kivételes államfő, igaz magyar hazafi és hős katona, ennyi biztos.

Stark Tamás történész: Horthy a passzivitásával legitimálta mindazt, ami a német megszállás után történt

Ha tisztességesen és tárgyilagosan akarjuk megítélni Horthy kormányzó alakját, nem tekinthetünk el a magyarországi Holokauszt történetében játszott szerepének vizsgálatától – írja történész szerzőnk válaszcikkében. Vélemény.

Tények és emlékek a Bécsben és környékén „jégre tett” Szolnokról deportáltakról – könyvajánló

A Szolnok-Strasshof-Szolnok című kötet az SZTE ÁJTK Politológiai Tanszék – Szegedi Magyar–Izraeli Baráti Társaság gondozásában jelent meg. A szerzők, Frojimovics Kinga és Molnár Judit előző könyve a Strasshofba hurcolt szegedi zsidóság történetét mutatta be.