A bankok előrejelzése szerint az idei év utolsó és a jövő év első negyedévében emelkednek a lakossági jelzáloghitelek kamatai - ez derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb hitelezési felméréséből, amelyet egy sajtótájékoztatón mutattak be csütörtökön.
A GDP-arányos államadósság 82 százalékra hízott a harmadik negyedévben a második negyedévi 76,7 százalékról - írja az MNB közleménye.
"Nem engedheti meg magának sokkal tovább" a kivárás politikáját a magyar jegybank, mivel a forint "szilárdan" az árfolyamvédelmi kamatemelések sávjában van - vélték keddi helyzetértékelésükben londoni felzárkózó piaci elemzők, akik szerint nem zárható ki jelentős kamatemelés az MNB monetáris tanácsának november végi ülésén.
A monetáris tanács nem emelte meg a 6 százalékos jegybanki alapkamat szintjét, de elemzők szerint a keddi ülésről kiadott közlemény szóbeli intervenciónak tekinthető, amely azt jelzi, hogy további forintgyengülés monetáris szigorítást von maga után. Ezt a piac már beárazta.
A Monetáris Tanács nem változtatott a jegybanki alapkamat 6 százalékos szintjén kedden, de megjegyezte: amennyiben az európai pénzügyi piacokat jellemző kockázatkerülés növekedése tartósnak bizonyul, szükségessé válhat a monetáris kondíciók fokozatos szigorítása.
Az MNB októberben 262 milliárd forintnyi, a végtörlesztésekhez kapcsolódó ajánlatot fogadott el, ebből 69 milliárdot fizetett ki.
Míg Orbán Viktor 2006-ban megbocsátandó bűnnek tartotta a lakosság eladósodását, addig a devizahitelezési boom idején az országot vezető Gyurcsány Ferenc tartott a kockázatoktól. Ennek ellenére a 2002 és a 2008 közötti kormányok szinte semmit nem tettek a devizahitelezés leállításáért, mert attól tartottak, hogy a lakosság haragudna, ha megfosztanák az olcsó hitelektől. A jegybankelnökök szerint közvetett módon a katasztrofális gazdaságpolitika szolgáltatta ki a fogyasztani akaró polgárokat. A cikksorozatunk második része a Medgyessy- és a Gyurcsány-kormány felelősségét firtatja.
Idén sokat gyengült a bankrendszer ellenálló képessége a kedvezőtlenebb konjunktúrakilátások és a végtörlesztés miatt. Az MNB szakértőjének írása szerint - amely a Napi Gazdaságban jelent meg - egy újabb erős válsághullám további hitelvisszafogásra kényszerítené a bankokat, ami tovább rontaná Magyarország növekedési kilátásait.
Az Országgyűlés számvevőszéki és költségvetési bizottságának fideszes tagjai azt kezdeményezik, hogy a testület szerdai ülésén tűzze napirendjére a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökének "titkolózása következtében kialakult helyzetet" - mondta Szijjártó Péter, a bizottság alelnöke.
Októberben 1,89 milliárd euróval csökkentek az ország devizatartalékai a szeptemberi 1,21 milliárd euró növekedés után - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hétfőn közzétett előzetes adataiból.
A válság előtt lezajlott devizahitelezési boomnak köszönhetően ma Magyarország Európa egyik legkiszolgáltatottabb országa: bár a kormány a bankok hitelezési aktivitását kockáztató megoldásokkal próbál kitörni az adósságcsapdából, még mindig több mint egymillió ember retteg attól, hogy elveszíti lakását a svájcifrank-adóssága miatt. Pedig ezért az adósokat is nagy felelősség terheli: éveken keresztül a jövedelmi viszonyaiknál magasabb nívón éltek, a bankok pedig egymással versenyezve szórták közéjük a hiteleket. Megnéztük, ki a felelős az ötezer milliárdnyi devizahitel-állomány kialakulásáért.
Jövő évtől jelentősen csökkenhetnek a kamatok, átláthatóvá válhat a hitelek árazása, a devizahitelesek alacsonyabb törlesztőrészleteket fizethetnek, a bankok pedig fair játszmában nyújthatnak hiteleket, ahol nem terhelhetnek szinte bármilyen kockázatot az ügyfelekre. Feltéve, hogy a parlament elfogadja az erről szóló legújabb kormánypárti törvényjavaslatot, a pénzintézetek pedig január elsejétől beszállnak a versenybe.
Simor András szerint 2007. tavaszi hivatalba lépése óta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) számos, a számára rendelkezésre álló eszközzel - figyelemfelhívással, javaslattétellel - igyekezett elérni a devizahitelezés korlátozását.
Kövér László házelnök megkapta, áttekintette és csütörtök reggel továbbküldi a parlament számvevőszéki és költségvetési bizottságának Simor András korábbi cégének eladási iratait.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) szakértői szerint a végtörlesztés súlyos veszteséget okozhat a magyar bankrendszernek - derül ki a jegybank szerdán közzétett Jelentés a pénzügyi stabilitásról című beszámolójából.
Nem érkeztek a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökétől a parlament költségvetési bizottságához dokumentumok arról, hogy valóban eladta off-shore cégét, és valóban hazahozta vagyonát - mondta Szijjártó Péter, a költségvetési bizottság fideszes alelnöke. Az MNB szerint azonban Simor András a korábban tulajdonában álló cég értékesítésének dokumentumait elnöki titkárságán október 19-től hozzáférhetővé tette, ezenkívül a dokumentumokat még a múlt héten megküldte Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének.
Harmincmilliárd forint értékű, forgalomból kivont papírpénzből készült az a 4 tonnányi brikett, amelyet a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pályázatán nyert el és pénteken kapott meg a Miskolci Autista Alapítvány.
Király Júlia szerint egy fegyelmezett, alacsonyan eladósodott államhoz képest elegendőek lennének a magyar háztartási megtakarítások. A jelenlegi 4 százalékos megtakarítói pozíció világviszonylatban is brutális alkalmazkodást jelent, ami azonban azt is jelenti, hogy hosszú távon ez egészen biztosan nem tartható. Ilyen magas nettó megtakarítással, ilyen hitelleépítés mellett a normális életpálya menti refinanszírozás is megszűnik.
A devizaalapú hitelek végtörlesztési programjának kifutásáig nem valószínű MNB-kamatcsökkentés, ha azonban a programmal sikerül érdemben csökkenteni a devizaadósság-terhet, az jövőre lehetőséget teremthet a monetáris enyhítésre - vélekedtek a magyar jegybank keddi kamatdöntő ülése utáni kommentárjaikban londoni felzárkózó piaci elemzők, akik szerint azonban rövid távon egyelőre a kamatemelésnek nagyobb az esélye.
Múlt héten a kormánypárti honatyák arra kérték Simor Andrást, hogy mutassa be a ciprusi cége felszámolásáról és a vagyon hazahozataláról szóló igazoló dokumentumokat, egy héttel később azonban még senki sem érdeklődött a jegybanknál, hogy ez megtörtént-e – írta az Origo.
