A szürrealisták megtagadták, más világhírű művészeket megihlettek a szobrai – Alberto Giacometti művei Brühlben

A Köln melletti Brühlben Alberto Giacometti – Szürrealista felfedezések címmel egy több mint 70 objektumot (szobrokat, litográfiákat, fotókat és leveleket) bemutató kiállítás nyílt a 20. század talán legfontosabb szobrászának művészi örökségét gondozó párizsi Giacometti Fondation szervezésében.

Művészóriások előtt hajt fejet Keserü Ilona a Műcsarnokban látható kiállításán

A tárlat egyik különlegessége a Hang-szín-tér című hanginstalláció is, amelyet a művész Vidovszky László zeneszerzővel közösen készített 1981-ben.

„Ha festő leszel, olyan témát és eszközt kell találni, amely megszállottá tesz”. Láttuk a londoni Francis Bacon-kiállítást

„Sok önarcképet készítettem, mert hullanak körülöttem az emberek, mint a legyek, végül senki sem marad, hogy megfessen, csak én magam” – ironizált a brit festőművész, Francis Bacon, akinek a műveiből a londoni The National Portrait Galleryben nyílt kiállítás.

„Őrületesen nagy szerelem volt” – sok évtizedes adósságot törleszt a Nemzeti Galéria nagyszabású Galimberti-Dénes-tárlata

Sok évtizedes adósságot törlesztve először nyílt közös, átfogó kiállítása az 1915-ben elhunyt Galimberti Sándor – Dénes Valéria festőművész házaspárnak a Magyar Nemzeti Galériában. A páros életmű száz év után is meglepetésekkel szolgál.

Dokumentumfilm készült John Singer Sargentről, a divatdiktátor művészről, a jólét festőjéről

Merészen újító kiállítás mutatja be Párizsban az impresszionistákat, akik 150 évvel ezelőtt meghökkentették a világot

A Musée d’Orsay bizonyítja, hogy ma is lehet még újat és újszerűen mondani a képzőművészet történetének egyik legnépszerűbb, 1874-ben egy tárlattal indult izmusáról.

35 millió dollárért árvereztek el egy Monet-festményt New Yorkban

A francia impresszionista Szénaboglya-sorozatának egyik darabja kelt el szerdán.

Impresszionizmus ecsettel és számítógéppel – a 150 éves irányzat ünnepén jártunk Normandiában

Idén különösen érdemes ellátogatni az északnyugat-francia tartományba, Normandiába, ahol szeptember végéig nemcsak a 150 éve itt megszületett nagy hatású művészeti irányzat, az impresszionizmus kiemelkedő alkotóinak műveiben, hanem az általuk inspirált kortárs művészek alkotásaiban is el lehet merülni. Az impresszionizmusnak szentelt fesztiválról Cserba Júlia készített helyszíni beszámolót.

Szüts Miklós minden alkalommal a világ legszebb művét akarta megfesteni

A képek igazából akkor születnek meg, amikor a közönség találkozik velük – vallotta a múlt héten elhunyt Szüts Miklós, aki olyan szakmát keresett, amelyben a szabadság a fő munkaeszköz. Szüts Miklós temetése holnap, március 27-én lesz a Farkasréti temetőben.

Élete végén világsztár lett a komputerművészet úttörője, Vera Molnar

Algoritmusokra alapozta vizualitását, számítógéppel alkotott, úgy, hogy a művei nem váltak személytelenekké. A tavaly, 99 évesen elhunyt Vera Molnar művészetét kiállítások sora eleveníti fel. Torma Tamás írása.

A kockás füzettől a komputerrel generált rajzokig és tovább – Molnár Vera kiállítása a párizsi Pompidouban

A tavaly decemberben, nem sokkal a 100. születésnapja előtt elhunyt magyar származású francia alkotó, aki a hatvanas években az elsők közt használta a számítógépes művészet közvetlen előzményeként tekinthető generatív elgondolást és módszert munkáiban, s még utolsó életévében is NFT-ket bocsátott ki, centenáriumi kiállításai közül a legnagyobb szabásút a párizsi Pompidouban rendezték meg. A kiállításról, melynek előkészületeiben még Molnár Vera is részt vett, Cserba Júlia, a művész barátja készített beszámolót.

Néhány éve fedezte fel a világ ezt a 78 éves grúz festőnőt, aki nem a megszokott módon alkotott életművet

Új relevanciával bír a kortárs műkereskedelemben és a kortárs művészeti intézményi politikában a globalizációval szembeállítható perifériák naiv, zárványszerű alkotóinak életműve. A jelenségről – amely az áprilisban nyíló 60. Velencei Képzőművészeti Biennáléra is hatással van – egy 78 éves grúz festőnő zürichi kiállítása kapcsán írt szerzőnk.

Az elmúlt száz év egyik legfontosabb amerikai festője megmutatta az ezerarcú gonoszt – láttuk 2023 egyik csúcskiállítását

Philip Guston társadalmi gyűlöletet és erőszakot ábrázoló képei elképesztően erősek, és ma, több évtizeddel megszületésük után is hatnak. Az eredetileg 2020-ra tervezett, régóta várt vándorkiállítást, az akkori események fényében, nem merték a közönség elé vinni a részt vevő múzeumok. A kiállítássorozat végül két évvel később valósult meg. Szerzőnk a londoni Tate Modernben nézte meg a tárlatot.

Picasso múzsája, Francoise Gilot munkáiban van olyan, ami a spanyol festőkirály életművéből hiányzik

Találó Francoise Gilot műcsarnokbeli tárlatának címe, a Felszálló Főnix. A francia festő kontinenseken átsuhanó, az újjászületés képességét elsajátító lénynek érezte magát.

Ez az utolsó hét, amikor meg lehet nézni a Renoir-kiállítást a Szépművészeti Múzeumban

Egyszer már meghosszabbították a nyitva tartását, de vasárnap este tízkor már tényleg bezár budapesti Renoir-kiállítás.

Fajgerné Dudás Andrea festőművész: „A nevem azt hangsúlyozza, hogy nem vagyok szingli, gyerekeim vannak”

A sokféle női szerepből adódó túlterheltség és a korábbi alkotók és gondolkodók által nyújtott támasz is megjelenik Fajgerné Dudás Andrea festményein, amelyek Budapesten, a Deák Erika Galériában láthatók január 26-ig.

Unikális vizuális nyelven mutatta meg a világot – monográfia Lantos Ferenc festőművészről

Mészáros Flóra művészettörténész új, kivitelezésében is a kilenc éve elhunyt mesterhez méltó kötetben elemzi Lantos pályáját.

Festőnek állt egy robotkutya, egy másik fotózkodik a képekkel, a harmadik meg ezt a kettőt nézi

Az amerikai festőművész, Agnieszka Pilat szeretné megmutatni, hogy a robotkutyáknak van egy kreatív, művészi oldala is, és nem kell tőlük félni.

Egy Párizs szélén álló fáskamra volt az első műterme, később spanyol királyi festő lett a magyar művész

Nagy Zsigmond külföldön, a maga korában László Fülöp mellett az egyik legismertebb magyar festőművész volt. Az itthoni kánonba nem került be igazán, Párizsból menekülnie kellett, amikor kitört az első világháború, Spanyolországot pedig – ahol a Pradóban ma is őrzik az egyik művét – Dél-Amerikáért hagyta ott. Képeit ma is keresik, az élettörténete pedig felér egy kalandfilmmel.

Matekozás közbeni agyhullámokat alakítanak zenévé, az azt hallgató festő agyhullámaiból egy másik zene lesz, arra pedig táncolnak

A Georgiai Technológiai Intézet egyik oktatója az egyenletek megoldása közbeni agyhullámait zenévé konvertálja, amit csak egy festőművész hall. Ő erre reagálva készít festményt, az ő agyhullámaiból pedig szintén zene lesz, amelyre egy táncos kezd el táncolni. Így mutatják be a tudomány, a technológia és a művészet kapcsolatát az egyetemen.