Az évente kétszer – március és október utolsó vasárnapján – megtörténő óraátállítás célja, hogy az életvitelünket a napsütéses órákhoz igazítsa, vagyis hogy maximalizálja a világosban töltött időt. Ennek megfelelően most vasárnap, vagyis március 30-án hajnali kettőkor hajnali háromra kell állítanunk az óránkat.

Magyarország – az EU tagállamainak nagy részével együtt – a közép-európai időzónában fekszik, annak is a keleti szélén: emiatt az időzóna közepén található országokhoz képest nálunk télen korábban kel a nap, délután viszont korábban is sötétedik.

Az időzónák a vasúti közlekedés rohamos fejlődésének köszönhetően alakultak ki a 19. században. Az ipari forradalmat megelőzően az emberek életritmusát a nappalok hossza határozta meg: a városházákon és templomtornyokon található órákat a Nap állásához igazítottak, ami a távolság miatt egy időzónán belül sem ugyanoda esik, így minden városban egy kicsit mást mutattak az órák.

Naplemente a HVG-ből

HVG

A vasút elterjedése azonban megteremtette az igényt az egységes időszámításra, hiszen a menetrendeket csak úgy lehetett elkészíteni, ha minden vasútállomáson ugyanannyit mutat az óra. Anglia vasúttársaságai így 1847-re mind bevezették az egységes „vasúti időt”, amelyet az egész vasúthálózaton használtak. 1880-ban aztán hivatalosan bevezették ezt a szabványt, így a britek lettek az elsők, akik egységesítették a hivatalos időszámítást – írja a BBC cikke.

Az egységes időzónák létrehozásáról 1884-ben, a Washingtonban megrendezett Nemzetközi Meridián Konferencián döntöttek: ekkor a bolygó területét 15 hosszúsági fokonként 24 időzónára osztották fel. Az időzónákat a gyakorlatban természetesen nem a hosszúsági fokok, hanem az országhatárok mentén határozták meg. Magyarország – mely akkor az Osztrák-Magyar Monarchia része volt – a Közép-európai időzónába került, bár ország keleti csücske még a mai határaival is belóg a Románia és Bulgária által is használt Kelet-európai időzóna területére.

Háborús spórolásnak indult, de ma már nem spórolunk az óraátállítással

Az óraátállítás intézményét először 1916-ban Németországban, illetve a németek kérésére az Osztrák-Magyar Monarchiában vezették be. A cél az energiafelhasználás csökkentése volt a hadigazdaságra átállt országokban. Ekkor még nem március utolsó vasárnapján, hanem 1916. május 1-re virradóra állították előre az órákat, és az első napok káosza után az őszi átállást már nem is kísérte nagy érdeklődés a Qubit cikke szerint.

Sokáig az energiagazdálkodásban is fontosnak gondolták az óraátállítás intézményét: az alapgondolat az volt, hogy ha tovább van világos, az emberek később fogják felkapcsolni a lámpáikat, ez pedig segít csökkenteni a áramfogyasztást. Ez az érvelés évtizedekkel ezelőtt talán még megállta volna a helyét, ma azonban – köszönhetően a világítási technológiák fejlődésének – már elhanyagolható ez a hatás. A nyári hónapokban egyébként is magasabb az áramfogyasztás, ennek oka a megváltozó éghajlat miatt megnövekedett klímahasználat.

A spanyolok máig Franco miatt vannak szinkronban velünk

Az Európa nyugati felén található országok közül Portugália, Írország és Nagy-Britannia is a greenwichi időzónába tartozik, Spanyolország viszont – bár földrajzi helyzete alapján oda való lenne – nem. Ennek szintén történelmi okai vannak, ugyanis a 1942-ben a spanyol diktátor, Franco azzal fejezte ki a Hitler iránti szimpátiáját, hogy a németek időzónájához csatlakoztak. Spanyolország azóta is a közép-európai időzónához tartozik, így Madridban is ugyanannyi az idő, mint Budapesten.

Vannak olyan országok is, amelyek nagy kiterjedésük miatt egyszerre több időzónába is belelógnak: az Egyesült Államok kontinentális területén 4 időzóna található, a rekorder azonban Oroszország 11 időzónával. Kínában viszont – hatalmas mérete ellenére – minden tartományában a pekingi időt veszik alapul, és óraátállítás sincs.

Hetekig is tarthat, amíg hozzászokunk az óraátállításhoz

Az óraátállítás sokak bioritmusát felborítja, és a szervezetünknek akár hetekre is szüksége lehet az adaptációhoz. Az óraátállítást követő időszakban gyakrabban fordulnak elő alvászavarok, koncentrációs problémák, egyes tanulmányok szerint pedig a szívrohamok és a közúti balesetek száma is növekszik ilyenkor. Az óraátállítás biológiai hatásaival ebben a cikkünkben foglalkoztunk részletesen:

A gyakorlat tehát okkal népszerűtlen, és több kezdeményezés is indult már az eltörlésére. 2018-ban, az akkor még Jean-Claude Juncker által vezetett Európai Bizottság döntést is hozott az eltörlésről, amit az Európai Parlament is jóváhagyott, ám a Tanácsban – amely mind a 27 tagállam állam-, illetve kormányfőit tömöríti – azóta sem sikerült megállapodni az új szabályokban. Olyannyira nem, hogy pár nappal ezelőtt a Bizottság vissza is vonta a javaslatát, így egyelőre biztosan velünk marad a félévenkénti óraátállítás.

A téli vagy a nyári időszámítás lenne jobb?

Magyarország egyébként sem a téli, sem a nyári időszámítás állandóvá válásával nem járna egyértelműen jobban. Ha a nyári időszámítást választanánk, télen sötét reggeleket kapnánk, ami miatt sokak csak a munkahelyük ablakából láthatnának napfényt, míg míg ha a téli időszámítást vennénk alapul, a nyár egyes napjain hajnali négy óra elé csúszna a napkelte.

Vasárnap tehát ismét egy órával előbbre – hajnali kettőről háromra – állítjuk az óráinkat, ami lehet, hogy rövid távon megzavarja a biológiai óránkat, cserébe viszont tovább élvezhetjük a világost esténként – egészen októberig.

Kapcsolt kép: AFP / Oliver Berg