„Emlékszünk a legkisebb jóra is, amit az otthonunkért tettek. Mérhetetlen hálásak vagyunk azért, hogy tiszta vizet ihatunk”

– a brutális orosz támadás utóhatásait még mindig nyögő Bucsában ennyi elég a hálaérzethez. Haljna Fitiszova helyi lakos mond köszönetet a Pulse projekt újságírójának, a Liga munkatársának nyilatkozva. A túlélő pontosan érzékeli, mi a feltétele az újrakezdésnek, nem csak Bucsában. Ukrajna-szerte a rendszeres víz- és gázhiány, áramkimaradás – keseríti meg a háború sújtotta ország mindennapjait és lehetetleníti el a gazdaság működését. Az újrakezdéshez az energetikai hálózatok rehabilitációja az első és legfontosabb feladat. Az Európai Beruházási Bank (EIB) már jóval a háború kitörése előtt, 2007 óta finanszíroz infrastrukturális beruházásokat Ukrajnában. Bucsához hasonlóan 120 ukrán közösségben támogatta iskolák, kórházak, szociális és önkormányzati épületek felújítását, beleértve a fűtés-, víz- és csatornarendszerek rehabilitációját. Míg azonban a háború kitörése előtt a nemzetközi közösség úgy kezelte Ukrajnát, mint egy államot a sok támogatásra szoruló államra költött, az orosz hadsereg támadásai teljesen új helyzetet teremtettek.

Mekkora pénzügyi kárt okozott a háború?

Az Európai Bizottság ukrán makrogazdasági helyzetértékelése szerint a háború kitörésének közvetlen következményeképp radikálisan csökkentek az ukrán költségvetés adókból és más forrásokból származó bevételei, amit súlyosbított a vagyon és az exportáruk nagy mértékű eltulajdonítása. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 2022 júniusig Ukrajna fizetési mérlegének hiányát nagyjából 14,3 milliárd euróra becsülte. Egy 2023 végén, az ENSZ, a Világbank és az Európai Bizottság együttműködésében kiadott jelentés szerint pedig az ország 2024-ben összesen 15 milliárd dollárra szorult az azonnali újjáépítéshez és helyreállításhoz. Már akkor azt vetítették előre a szakértők, hogy a következő évtizedben több mint 400 milliárd eurót kell költeni az ország rehabilitálására. Minden egyes háborús évvel 100 milliárd euróval nő ez az összeg.

Az Európai Beruházási Bank legfrissebb adatai szerint a háború kitörése óta 2,2 milliárd eurót már kifizettek az energiaellátás biztosítására, a működésképtelenné vált infrastruktúra működőképessé tételére és az alapvető energetikai szolgáltatások biztosítására.

Az EIB elnöke a napokban Kijevben járt, ahol egy nagyobb, 2 milliárd eurós hitelcsomag részleteit jelentette be Volodomir Zelenszkij elnökkel közösen. Az EUrologusnak nyilatkozva Nadia Calviño kiemelte: ebből a pénzből szintén infrastruktúrarehabilitációt és alapvető szolgáltatásokat fognak finanszírozni. “Jelenleg arra összpontosítunk, hogy újjáépítsük azt, ami elpusztult, és biztosítsuk, hogy a kórházak, iskolák, a vízellátás, a fűtés és közlekedés továbbra is működjön. Remélem, hogy hamarosan vége lesz a háborúnak, és képesek leszünk egy pozitívabb menetrendre összpontosítani, mind az ország, mind az EU tagállamai szempontjából. Közös érdekünk egy békés és virágzó Ukrajna, amely jó hatással lehet a szomszédos országok, például Magyarország gazdaságára is” – fogalmazott lapunknak Calviño, aki 1 milliárd eurós, a köz- és magánszféra számára is lehívható beruházásélénkítő megállapodást is aláírt kijevi látogatása során.

Calviño azt firtató kérdésünkre, hogy három évvel a háború kitörése után tapasztalja-e finanszírozási és segélyezési hajlandóság csökkenését a donorok részéről, kijelentette: “Az EIB elnökeként az első hivatalos, EU-n kívüli látogatásom alkalmával Kijevbe utaztam, pontosan azért, hogy hangsúlyozzam Ukrajna fontosságát. Jelenleg mi vagyunk Ukrajna fő beruházója, miközben az ország a létéért küzd, az EU-nak határozottan mellette kell állnia. Az erős Ukrajna erősebb Európát jelent egy stabil, virágzó és békés világban.”

Hogyan segít az EU? És a tagországok?

Az EUrologus kérdésére az Európai Bizottság szóvivője fő számként azt mondta: az EU mint Ukrajna legnagyobb pénzügyi támogatója a háború kitörése óta több mint 134 milliárd eurós támogatást nyújtott az ukránoknak. Ennek jelentős része védelmi és katonai támogatás. A segélyezésért és külkapcsolatokért felelős szóvivő az lapunknak hozzátette „az EU továbbra is erőteljes politikai, pénzügyi, gazdasági, humanitárius, katonai és diplomáciai támogatást nyújt Ukrajnának és népének, amíg csak szükséges”.

Az EU létrehozott egy 50 milliárd eurós alapot, az úgynevezett Ukrajna pénzügyi eszközt. Ebből 2024 áprilisától 2027 végéig hívhatóak le az összegek. Az EB tavaly augusztusban 4,2 milliárdot, decemberben pedig 4,1 milliárd eurót utalt át Ukrajnának, miután bebizonyosodott, hogy az ország teljesítette az előzetesen kialkudott makrogazdasági feltételeket.

Bár az 50 milliárdos csomag nagy része arra szolgál, hogy el lehessen kerülni az ukrán államcsődöt, számottevő források vannak elkülönítve a fejlesztési és rekonstrukciós támogatásra is. 2025-ben az EU 140 millió eurót különít el elsősorban a háború frontterületein, az alapvető infrastruktúra újjáépítésének támogatására, kiemelten segítve a téli időszakban.

A forrásokat elsősorban lakhatás biztosítására, alapvető infrastruktúrára és szolgáltatásokra, az energiaszektor és közlekedés helyreállítására, valamint a magánszektor támogatására költik. Ezek nélkül megállna az élet az országban, és további milliók menekülnének az EU felé. Olyan szó szerint életmentő programokat is támogattak, mint az aknamentesítő program – amelyhez csak nőkből álló csapat kiképzését finanszírozták. Az EU nem csak pénzt küld, hanem az aknamezők feltárását és hatástalanítását segítő technológiát, sőt, aknakeresésre kiképzett kutyákat biztosít a fent említett csapat számára. Például 16 belga malinois fajtájú kutyát a brüsszeli kormány.

Régi uniós ígéretet teljesítettek, amikor végre idén januárban megindult a háború kirobbanásakor lefoglalt orosz devizatartalékok kamatainak folyósítása Ukrajna számára. Az Európai Bizottság január közepén jelentette be, hogy 3 milliárd eurónyi vissza nem térítendő támogatást utalt az ukrán kormánynak a költségvetési hiány kezelésére és újjáépítésre. Az EB szóvivője azt is hozzátette, az első, januári részlet után a rendszeres kifizetéseket márciustól havonta tervezik. 

Az EU-s forrásokon túl fontos szót ejteni a tagállamok által bilaterálisan közvetlenül Ukrajnának nyújtott segítségről. A legbőkezűbb eddig 15 milliárd euróval Németország volt, de a skandináv országok is kiveszik a részüket a támogatásból. Dánia és Svédország mintegy hétmilliárd, illetve ötmilliárd euróval járult hozzá a segélyezéshez. Dánia után, GDP-arányosan az orosz agressziótól tartó balti államok a legadakozóbbak: Észtország, Litvánia és Lettország is stabil pénzügyi támogatást nyújt Ukrajnának.

Ez a cikk a PULSE projekt keretében készült. Elkészítéséhez hozzájárultak: Folk György (EUrologus/ HVG), Krasen Nikolov (Mediapool.bg-Bulgária), Alberto Magnani (Il Sole 24 Ore-Olaszország), LIGA Ukrajna

Nyitóképünkön Nadia Calvino és Volodimir Zelenszkij Kijevben. Fotó: Volodymyr Tarasov / NurPhoto / NurPhoto via AFP