szerző:
Tetszett a cikk?

Miközben világszerte a csokoládétól a paradicsomig mindenféle természetes alapanyagból készülnek újszerű és izgalmas sörök, a németek továbbra is ragaszkodnak a maláta-komló-víz szentháromsághoz.

A német sörfőzők mind a mai napig tartják magukat az 1516-os Sörtisztasági Törvényhez. Ez a több mint hagyománytisztelő magatartás azonban erősen gúzsba köti a német sörmesterek kezét. Olyannyira behatárolja lehetőségeiket, hogy más megoldás nem lévén az újításra, a kísérletező szellemű sörfőzők érdeklődése egyre inkább a történelmi gabonafajták felé fordul.

Emmer Bier. A tradíciók tisztelete

Így van ez a Riedenburger Historisches Emmer Bier esetében is. A sörgyár környezettudatos alapítói Martha és Michel Krieger tavaly ülték harmincéves jubileumukat, lévén hogy 1980-óta főznek sört. Szigorúan szem előtt tartják az ökológia gazdálkodás alapelveit, és a sörfőzéshez a szokásos malátákon kívül zabot, rozst és a korai búzafajtákat, így alkor-, tönke- és tönkölybúzát is felhasználnak.

Emblematikus sörüket,a Historische Emmer Biert 2004-ben főzték először. Készítéséhez 50 százalékban tönkebúza-malátát (Emmer-Malz), ezenkívül, tönköly- (Dinkel-), egyszemű- (Einkorn-), árpa- (Gersten-) és búzamalátát (Weizenmalz) használnak. Az eredmény egy különleges 12,8 százalékos szárazanyag tartalmú, 5,5 százalék alkoholtartalmú bronzszínű sör. A búzasörökhöz képest visszafogott savanykásság jellemzi és kellemesen itatja magát, hogy aztán gyümölcsös lecsengésű utóízében felbukkanjon a komló keserűsége is. Gasztronómiai szakértők szerint az ilyen sör kiválthatja a vörös bor szerepét az asztalon, különösen vörös húsok, roston sültek kísérőjeként.

Bármennyire is finom az Emmer Bier, szinte bizonyosak vagyunk abban, hogy rövidesen a német sörfőzők is kilépnek a 1516-os törvény szabta szűk keretből. A tradíciók tisztelete azonban garancia, hogy nem az adalékanyagok, az íz stabilizálók, azaz a tömegsörök irányába fognak előrelépni.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

V. Gy. Gasztro

Sörös tabudöntögetés: van, aki példát mutat

Gasztronómiai körökben ódákat képesek zengeni az ételek és borok harmóniájáról. Hosszú ideig a sör olyannyira száműzve volt erről a területről, hogy szinte axiómaként rögzült a fejekben: a sör a focipályák itala. Itt az idő ezt a tévhitet eloszlatni, és a sört az őt megillető pozícióba helyezni.

hvg.hu Napi merítés

Hol főzték a régi Budapesten a sört?

A mai Budapest elődvárosai, a hegyvidék, a síkság és a Duna találkozásánál fekvő Óbuda, Buda és Pest területe már az ősidők óta lakott terület. Önálló sörfőzéssel a városegyüttes azonban csak a 12. század óta büszkélkedhet.

Kovács Gábor Gasztro

Gasztrokönyvespolc: Sörök enciklopédiája

Ha valaki kezébe veszi a Berry Verhoef jegyezte kötetet, könnyen az a benyomása támadhat, hogy a számítógép, az internet világában mindenki lehet enciklopédiaszerző, csak ismernie kell a téma idevágó hivatkozásait.

Vétek György Gasztro

Mi kerülhetett a sörbe?

Több ezer év távlatából három forradalmi időszakát jegyezhetjük fel a sörfőzés történetének. Az első 1516-ban volt, amikor törvényileg szabályozták, mi kerülhet a sörbe, a második a 19. század második felében létrehozta a nagyüzemi sörfőzést, és a harmadik, napjainkban zajló forradalom, a kézműves söröké.

Kovács Gábor Gasztro

Sörvacsorák 2.: német sörökkel franciásan

Úgy tűnik, tényleg megtörtént az áttörés, és számíthatunk rá, hogy a sörkülönlegességek kedvelőinek igényeit egyre több helyen igyekeznek majd sörvacsorák szervezésével is kielégíteni. Az elmúlt héten Budapesten két sörvacsora is megejtődött.