Az európai uniós végrehajtó testület brüsszeli ülésén hozott döntést a Magyarország ellen öt éve indított deficittúllépési eljárás módosításáról, amelyet elsősorban a nemzetközi gazdasági válság okozta rendkívüli körülményekkel indokolt. Hasonló határidőket szabott Brüsszel szerdán más uniós tagországok számára is.

Az ajánlásokat az uniós tagországok pénzügyminiszteri tanácsának is jóvá kell hagynia, de Joaquín Almunia pénzügyi biztos sajtótájékoztatóján meggyőződését fejezte ki, hogy a miniszterek egyetértenek majd a bizottság javaslataival.

Almunia arra is felhívta a figyelmet, hogy most nemcsak a bizottság ellenőrzi az országok gazdasági helyzetét és gazdaságpolitikáját, hanem a piacok is, és kulcsfontosságú, ez utóbbiak hogyan reagálnak az egyes nemzeti fejleményekre.

Sajtóközleményében a brüsszeli bizottság leszögezte, hogy 2006 közepe óta Magyarország előrehaladt az államháztartás kiegyensúlyozásában. Tavaly például a két évvel korábbi több mint 9 százalékos GDP-arányos deficit 3,4 százalékra csökkent.

A nemzetközi gazdasági válság azonban súlyos következményekkel járt a magyar gazdaságra, és a hatóságok ennek hatására tavaly ősszel új gazdaságpolitikai programot fogadtak el, amelyet a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az EU összesen 20 milliárd eurós nemzetközi segítséggel támogatott.

Az említett erőfeszítések és a korrekciós intézkedések ellenére a gazdasági kilátások romlottak, és idén már 6,5 százalék körüli gazdasági csökkenés várható. Emiatt a korábbi határidő nem tartható - szögezte le a bizottság.

Külön hangsúlyozta a testület az átfogó szerkezeti reformok fontosságát, illetve a pénzügyi fegyelemről nemrégiben elfogadott törvény szigorú gyakorlati érvényesítését.

A bizottság fontosnak tartja a szükséges konszolidációs lépések megtételét, a már bejelentett önkormányzati reformok végigvitelét, az államháztartás nemzeti ellenőrzésének javítását, és azt is kérik, hogy az ország haladjon tovább a középtávú cél, az államháztartás konszolidált és garantáltan fenntartható állapotba hozása felé.

Almunia emlékeztetett, hogy idén Magyarországon 3,9 százalékos deficitre számítanak, jövőre pedig a kormány 3,8 százalékos célt tűzött ki. A biztos hangoztatta, hogy az érintett tagállamok (köztük Magyarország) esetében nagyon hatásos nyomásgyakorló eszköznek tartja az IMF/EU hitelkerethez kötődő megállapodást, hiszen ha a kormányok nem teljesítenék az abban foglalt vállalásaikat a szükséges gazdasági intézkedések meghozására, akkor a keret felhasználását leállítanák, ami viszont aggasztó helyzetet teremtene ezekben a tagállamokban.

Nem felelt viszont Almunia arra a kérdésre, hogy elképzelhető-e az uniós támogatások részleges visszatartása azoknak a tagállamoknak az esetében, amelyek nem teljesítik az uniós ajánlásokat.