szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Kína második negyedévi hazai összterméke nagyobb volt Japánénál, s ezzel négy évtizedes második helyéről taszította le a szigetországot. Peking azonban visszafogottan ünnepel, a növekedés kiegyensúlyozatlan, és terjednek a bérsztrájkok.

A szezonális kiigazítás nélkül számolt adatok szerint a második negyedévben Kína hazai összterméke 1,337 billió dollár volt, Japáné pedig 1,288 billió. Első féléves összehasonlításban azonban még tartja második helyét Japán: 2,578 billió dollárral Kína 2,532 billió dollárjával szemben. A kínai gazdaság 2005-ben előzte meg Franciaországot és Nagy-Britanniát, 2007-ben pedig Németországot.

A kínai kereskedelmi minisztérium illetékese és a helyi média azonban óvatosságra int. Az egy főre jutó GDP-t tekintve Kína még messze elmarad vetélytársaitól, 3800 dollárral csupán a 105. helyet foglalja el a világrangsorban, s 1,3 milliárd lakosából 150 millió él az ENSZ kritériumai szerint számított szegénységi küszöb alatt.

„A kínai gazdasági növekedés minőségét javítani kell, akár az életminőség, akár a környezetvédelem, akár a tudomány és technológia terén" – hangsúlyozta Jao Csien a kereskedelmi minisztérium szóvivője. A Kínai Kommunista Párt központi lapja is hosszú felzárkózási folyamatot jósol. „A kínai gazdaság még mindig egy fejlődő ország szintjén van. A világ második gazdasága cím nem jelenti azt, hogy a világ második legerősebb gazdasága is Kína lenne” – írja a Zsenmin Zsipao.

Lassíthatják a növekedést az utóbbi időben felerősödött béremelési követelések, több nemzetközi vállalat üzemeiben sztrájkok törtek ki. A sztrájkok által érintett vállalatok között van a japán Toyota és Honda, a dán Carlsberg sörgyár, illetve az Ingersoll-Rand amerikai ipari csoport. A legutolsó, 2008-as hivatalos kínai adatok szerint a városi átlagbér mintegy havi 340 dollárnak megfelelő összeg volt.

A munkapiaci feszültségek, párosulva a jüan erősödésével csökkentetik ugyan a termelés hatékonyságát, ám cégvezetők az összességében továbbra is előnyös termelési feltételek miatt, továbbá a belső kereslet gyors növekedésének reményében egyelőre nem tervezik kínai termelőkapacitásaik leépítését.

A nemzetközi cégek a munkaügyi konfliktusok terjedésére többek közt a termelőfolyamatok gépesítésével és kínai menedzserek alkalmazásával reagálnak. A kínai személyügyi menedzserek hatékonyabban tudtak fellépni a problémák megoldása érdekében – mondta Nobujuki Szugano, a Sharp elektronikai cég kínai tevékenységéért felelős vezetője. „Habár a munkabérekre fordított kiadásaink az összköltségünk kisebb hányadát teszik csak ki, alkalmazottaink bérének növekedésével párhuzamosan nagyobb arányban tervezünk automata és fél-automata termelő-berendezéseket használni” – tette hozzá.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Gazdaság

Japán befékezett, Kína megelőzte

A japán gazdaság növekedése 0,1 százalékra lassult a második negyedévben az első negyedévhez viszonyítva, a japán kormány hétfői közlése szerint.

MTI Gazdaság

Kína az aranypiac fokozatos liberalizálása felé halad

A kínai központi bank több hazai banknak engedélyezi, hogy aranyat exportáljon és importáljon, részeként annak az intézkedéscsomagnak, amelynek célja a szabadabb aranykereskedelem megteremtése, végső soron a kínai aranypiac fokozatos megnyitása.

MTI Gazdaság

Nő a kínai ingatlanbuborék állami beruházókkal

A kínai gazdaság elemzői mind nagyobb nyugtalansággal figyelik az ingatlanpiac szárnyalását. A pekingi kormány már maga is hozott már intézkedéseket a spekuláció fékezésére – ám, mint a The New York Times írja, éppen a más ágazatokban tevékenykedő kínai állami óriáscégek e szektorba irányuló beruházásai verik fel az árakat.