A tárcavezető rámutatott, hogy a legmagasabb szintű részvétel volt tapasztalható a tagállamok részéről a magyar elnökség kezdeményezésre összehívott rendkívüli energetikai tanácsülésen, ahol a japán katasztrófa és az észak-afrikai politikai válság európai energiaellátásra gyakorolt hatását vitatták meg.

A miniszter úgy értékelte, hogy a csúcsértekezleten nagy lépést tettek előre a válaszra váró energiabiztonsági kérdések megfogalmazásában, például abban, hogy az unió hogyan viszonyuljon az atomenergiához, nemzeti hatáskörben maradjon-e továbbra is az energiapolitika, illetve milyen mechanizmusokat lehet alkalmazni az európai piacon annak érdekében, hogy a váratlan eseményeket kezelni lehessen, és a kieső energiahordozókat az EU-n belül pótolni tudják.

Fellegi Tamás szerint az első feladat a kérdések megfogalmazása volt. Látni kell, hogy ezekre a tagországok milyen válaszokat gondolnak adni, és csak ezek után lehet majd konszenzust teremteni az energiabiztonság ügyében. Hozzátette: a zárt ajtók mögötti tanácskozáson az energetikai helyzettel kapcsolatos összes lényeges kérdés és kritika elhangzott, köztük az, hogy tagállami hatáskörben hozhat-e egy tagország olyan váratlan döntést, amely számos uniós ország piacát befolyásolhatja.

Példaként említette, hogy Németország a japán atomerőmű katasztrófa után bejelentette hét atomerőműve azonnali bezárását. Ez az intézkedés befolyásolhatja a villamosenergia-ellátást számos más európai országban is, hiszen a kieső energiát pótolni kell.

Az Európai Unió 27 tagállamából 14-ben hasznosítják kereskedelmi méretekben az atomenergiát. Azok az országok is élvezik az így előállított energia előnyeit, ahol nincs atomerőmű, ám az atomenergia békés felhasználásának kockázata is  megoszlik - hívta fel a figyelmet.

A miniszter eredménynek nevezte, hogy uniós konszenzust tudtak elérni a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) elnökjelöltjének állításában, majd megválasztásában, amire évek óta nem volt példa.

Fellegi Tamás szerint átütő siker, hogy az Európai Tanács február 4-ikei ülését úgy tudták előkészíteni, hogy két rendkívül fontos politikai döntést is hozhatott a miniszterelnökök, államfők tanácsa. Az egyik az egységes energiapiac kialakításáról szóló döntés 2014-ig, a másik pedig arra vonatkozik, hogy 2015-re fel kell számolni az unión belül az energiaszigeteket - emlékeztetett. Nagy eredménynek nevezte azt is, hogy a magyar elnökségnek sikerült jelentős előrehaladást elérnie azzal a jogszabálycsomaggal kapcsolatban, amely a nagykereskedelmi piacok átláthatóságára, szabályozottságára vonatkozik.

Fellegi Tamás kitért arra, hogy a magyar elnökség védnökségével nyitották meg az EU-s energiaszabályozók koordinációjának szerepét ellátó ügynökség irodáját Ljubljanában; ez fontos lépés az egységes európai piac irányában.

A fejlesztési miniszter az egyik legfogósabb kérdésnek tartja a klímapolitikát, hiszen – mutatott rá – nem csak az unió tagállamai között kell összhangot teremteni, hanem a konszenzusnak olyannak kell lennie, amely az unión kívüli országok számára is elfogadható.

Az unió támogatja és megpróbálja érvényesíteni - elsősorban az ENSZ keretein belül folyó tárgyalások során -, hogy legyen kötelező érvényű, globális megállapodás a klímapolitika területén. A harmadik országok közül azonban sok nem ért egyet ezzel - emelte ki.

Az unió még nem egységes abban a tekintetben, hogy milyen mértékben legyenek kötelezőek a kibocsátással, energiahatékonysággal és felhasználással összefüggő célszámok, amelyeket meghatároz magára nézve az EU - hangsúlyozta a tárcavezető. Főként azért nincs egyetértés, mert ez jelentős mértékben energiapolitikai döntések függvénye, ez viszont nemzeti hatáskörbe tartozik, és az eltérő nemzeti adottságok jelentősen befolyásolják, hogy az egyes tagállamok mit vállalnak, és mit nem.

A fejlesztési miniszter úgy értékelte, hogy a decemberi cancúni klímaértekezlet sikeres volt, és ebben az EU vezető szerepet játszott. A magyar delegáció szorosan együttműködött a belga elnökséggel. Az unió az értekezletet megelőzően képes volt többé-kevésbé egységes álláspontot kialakítani stratégiai kérdésekben, most pedig az feladat, hogy az év végén a dél-afrikai klímakonferencián az EU egységes álláspontot képviseljen a nyitva maradt kérdésekben.

A magyar elnökségnek az a feladata, hogy az ehhez szükséges első lépéseket megtegye, és úgy adja át az elnökséget Lengyelországnak, hogy az be tudja fejezni a munkát - mondta a miniszter.

Sikeres volt a környezetvédelmi és klímaminiszterek formális és informális tanácsülése is, így optimista vagyok – jelentette ki Fellegi Tamás. Szerinte a formális tanácsülésen sikerült következtetéseket elfogadni, és a magyar elnökség kompromisszumos javaslata alapján megállapodni egy olyan deklarációról, amely alapja lehet egy egységes európai álláspontnak a függőben lévő stratégiai kérdésekben. Ugyanakkor nyitva maradt számos más kérdés, például a kötelező indikátorok, a célszámok emelése. A rendszer azonban kellően rugalmas ahhoz, hogy ha konszenzust nem is, többségi véleményt ki lehessen alakítani – mondta Fellegi Tamás.