AZ EU/IMF-hitelmegállapodást előkészítő tárgyalások a végükhöz közelednek: szerdán Orbán Viktor – egy évvel ezelőtti fellépéséhez képest kompromisszumkeresőnek tűnve – az Európai Parlamentet nyugtatta, hogy nincs baj a magyar demokráciával.

Fellegi Tamás, folytatva road show-ját, Németországban, Ausztriában és Brüsszelben is arról beszélt, hogy a kért módosításokról a kormány kivétel nélkül kész megállapodni. Sőt, a legtöbb kérdésben már megegyezés is született. A Nemzetközi Valutaalap igazgatósága szerdán tárgyalt a rendes éves magyar felülvizsgálati jelentésről – míg az ugyanaznap napirenden lévő, Gambiáról szóló jelentés már kikerült a Valutaalap honlapjára, a rólunk szóló egyelőre még nem.

A Bloomberg egyébként már csütörtökön hírül adta, pénteken pedig Fellegi megerősítette, hogy az IMF egyebek mellett az egykulcsos személyi jövedelemadó megváltoztatását kéri az Orbán-kormánytól cserébe az újabb hitelért. Már decemberben is részben azért szakadtak meg a tárgyalások, mert a kormány kétharmados törvénybe akarta betonozni az egykulcsos adót.

Orbán Viktor beszél az Európai Parlamentben

AP / Cedric Joubert

Az IMF szerint a gyorsan meglépett szja-csökkentéssel és a családi adókedvezménnyel 2011-ben nagyjából 500 milliárd forint adóbevételt engedett ki a kormány a költségvetésből, az adócsökkentés további fázisai pedig – a Valutaalap akkori számításai szerint – hasonló nagyságrendű bevételkiesést eredményeznek 2012-13-ban.

Ingyenkölcsön közszolgáknak: erre bezzeg van pénz

Úgy néz ki, a kormány belenyugodott az általa is elfogadott egyezségbe, hogy a végtörlesztésnek vége: míg Orbán december végi levele a devizahitellel rendelkező közszolgákat arra szólította fel, hogy minél többen adják be a bankjuknak a végtörlesztési igényüket, a bankszövetséggel kötött, pénteken bejelentett megállapodás értelmében az állam az árfolyamgát koncepcióját fejleszti tovább a közszféra dolgozói számára – a hitelesek terheit pedig állami kamattámogatással enyhítik majd.

Kérdés, lesz-e így valami azokból a kamatmentes munkáltatói kölcsönökből, melyeket a központi közigazgatásban a közszolgáknak még az utolsó pillanatban a végtörlesztéshez felkínáltak: ahogy azt megírtuk, különösen jól járnának a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) dolgozói, akiknek a minisztériumi lakásalapból fizetnének ingyenkölcsönt (vagyis kamatmentesen milliókat).

Nem kizárt, hogy a közszolgák megsegítésére épp az őket érintő leépítésből lesz pénz: 4500-an ugyanis az év eleji elbocsátási hullámmal veszítették el a munkahelyüket. A kormány meghirdette ugyan a Karrier Híd programot, de sok még a tisztázatlan kérdés. Egyelőre csak annyit tudni, hogy a közszférából elbocsátottakat a privát szektorban alkalmazó munkáltatók adókedvezményt vehetnek majd igénybe a szociális hozzájárulási adóból, ám ez meg sem közelíti a Start program keretében kapott kedvezményt. A szakszervezetek azt tervezik, ha nem születik megnyugtató megoldás, munkaügyi bírósághoz fordulnak.

Pazarló diákhitel, bizonytalan nyugdíj

A héten megkapták az intézményi keretszámokat az egyetemek rektorai: ezekben benne van intézményekre lebontva, hogy az államilag száz százalékosan finanszírozott helyeket (melyek száma a tavalyi 53 500-ról 34 ezerre csökkent) a kormány hogyan osztja el. A részösztöndíjasoknak és az önköltséges hallgatóknak meghirdették a Diákhitel 2 programot. Az új tandíj-finanszírozó hitel fix, 2 százalékos kamatozásával azonban igazi időzített bomba. Nemcsak több pénzt von ki a rendszerből, mint amennyit a keretszámokkal megtakarítanak, hanem évi több tízmilliárddal megterheli a központi költségvetést, és 20-30 évre determinálja a költségvetési tervezést egy nagyságrendileg akkora rendszert kialakítva, mint az egészségügyi vagy a nyugdíjkassza.

Diákhitel 2 az Educatio kiállításon: botrány botrány hátán

Stiller Ákos

Nem csoda, hogy az Educatio kiállításon egyetemisták szavalókórusa zavarta meg az Oktatási Hivatal elődójának prezentációját a keretszámok és a diákhitel-konstrukció miatt tiltakozva.

Azoknak, akik már túl vannak az egyetemi képzésen és családot alapítottak, szintén megrendülhetett a héten a jövőbe vetett bizalmuk. Egyrészt felröppent a hír, hogy a kormány átvenné a bankoktól a babakötvény számlavezetését, ami miatt a magán-nyugdíjpénztári einstandhoz hasonló cselekvést vizionáltak a kormány terveit már kellő gyanakvással néző internethasználók. Az NGM a hírt sietve cáfolta.

Másrészt egyre távolabb tolódik az új nyugdíjrendszer bevezetésének időpontja, és első látásra kedvezőtlen következményei is lehetnek a Fidesz által preferált egyéni számlás, úgynevezett „svéd modellnek”: csökkenhet a jelenlegi és a jövőbeli nyugdíjasok járadéka, megadóztathatják az időseket is, de bevezethetik a minimumnyugdíjat is.

Bedőlő BKV, megsarcolt autósok

Bár Tarlós István január 20-ig kívánt megállapodni Orbán Viktorral a BKV finanszírozásáról, egyelőre nem szállt fel a fehér füst: ha a január 27-ig esedékes, 8,9 milliárd forintos hitelkötelezettséget, majd néhány hónapon belül újabb milliárdos tartozást nem sikerül rendezni, a BKV-nak pár hónapon belül a fizetési, majd a műszaki, végül a jogi csőddel is szembe kell néznie.

Kormányzati segítség helyett a héten csak egy ÁSZ-jelentésről értesülhetett a nyilvánosság, melynek fő megállapításai a kormányt  a csőddel zsarolni próbáló Fővárosi Önkormányzat felelősségét firtatja. Állítása szerint a Fővárosi Önkormányzat többek között elmulasztotta a tulajdonosi jogkörrel felruházott bizottságok beszámoltatását, nem biztosította a BKV közszolgáltatási köztelezettsége teljesítéséhez a forrásokat, és annak ellenére nem volt eredményes a cég feladatellátása, hogy a városvezetés bírt közlekedéspolitikai stratégiával.

A teljes összeomlástól a BKV-t már tényleg csak az azonnali összeomlás mentheti meg: Tarlósék javaslata a kormány asztalán van – sürgős döntésre lenne szükség. A hvg.hu információi szerint a február elején esedékes munkavállalói fizetéseket már csak az éves bérletből befolyó keretösszegből tudja a BKV fizetni.

Váratlan rendszámcsere

A kormány azokat is sokkolta, akik tömegközlekedés helyett az autót választják: a Nemzetgazdasági Minisztérium az autók rendszámtábláinak cseréjével növelné a 2012-es költségvetés bevételeit, mint ez az általa készített, az Európai Bizottságnak a túlzotthiány-eljárás keretében küldött decemberi jelentésből kiderül.

Számcsere

A tervek szerint a cseréből befolyó illeték idén 12 milliárd forintot tehet ki, mégpedig úgy, hogy teljesen új, területi alapú azonosítási rendszert vezetnének be. Egy péntek délelőtt kiadott sajtóközlemény szerint az NFM az új rendszámokat szeptembertől felmenő rendszerben és önkéntes alapon vezeti majd be – ilyen rövid idő alatt viszont biztosan nem tudják majd beszedni az Európai Bizottságnak is beígért bevételt.

Vidéken eljön a Kánaán

Azért, hogy ne keseredjünk el teljesen, a hét elején bemutatták a Darányi Ignác-tervet is, amelytől a kormány a vidék felvirágzását várja. Orbán Viktor hétfőn egyenesen azt mondta, hogy az átmenet 20 éve után az új rendszer egyik nyertese a vidék, a mezőgazdaság és a kis- és középgazdaságok lesznek. Ezt többek között a földtörvény átalakításával, a helyi kistermelők megsegítésével, a termelők integrációjával, a külföldi terjeszkedéssel, talaj- és ivóvízvédelemmel, a város és a vidék kapcsolatának helyreállításával tervezik megvalósítani. Az uniós pénzeket pedig elsősorban a kis- és középvállalkozásoknak szeretnék eljuttatni – kérdés, mit szólnak majd ehhez a Fideszhez közel álló agrárnagyvállalkozók.

Hasonlóképpen a kkv-k felfutását várják az új hungarikumtörvény hatályba lépésétől is, amelyre első körben fél milliárd forintot szán a kormány. Nemcsak a kereskedelmi forgalomban kapható termékek lehetnek hungarikumok, hanem épített örökségek, a természeti, a kulturális és a művészeti értékek, de a hagyományőrző csoportok és szellemi alkotások is elnyerhetik a címet. Az új védjegy használatára vonatkozó kérelmeket egy külön erre a célra létrehozott bizottság fogja elbírálni.

Elbocsátó szép üzenet

Közben lassan már nincs olyan jobboldalinak mondott közgazdász sem, aki szerint Matolcsy Györgyöt ne kellene leváltani. A menetrend szerint érkező követeléseknek szinte már hírértéke sincs (az elmúlt napokban Mellár Tamástól, Kopits Györgytől és Járai Zsigmondtól hallhattunk ilyet), az viszont újdonság, hogy Matolcsy sértődött hangú, minisztériumi fejléces közleményben válaszol is rá. Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottsági elnökének szavaira például úgy reagált, hogy önmagát változatlan lendületben és szellemi-fizikai kondícióban érzi, de többé már nem tekinti barátjának Járait. Kopits György, a Költségvetési Tanács első elnökének Járaival megegyező szólamú észrevételeit pedig azzal utasította vissza, hogy „egy hiteltelen ember ne beszéljen hitelességről”.