A hét, amikor beesett egy randi az IMF-fel

Hét hónapos huzavonára pontot téve pénteken elfogadta a parlament a jegybanktörvény módosítását, amely a kapcsolódó háttér-megállapodással kiegészülve (sem a monetáris tanács bővítése, sem pedig a harmadik alelnök kinevezése nem történhet meg a jelenlegi MNB-vezér, Simor András mandátumának lejárta előtt) az Európai Bizottságnak is elegendő garancia a kapcsolódó uniós eljárás megszüntetésére.

A módosított jegybanktörvény az operatív irányítást teljes mértékben az MNB vezetésének a kezében hagyja, a monetáris tanács a stratégiai irányokat határozhatja csak meg, és a tanácsban a külsős tagok nem kerülhetnek olyan többségbe, amely a legfontosabb kérdésekben a döntést a számukra garantálná.

Az előzetes forgatókönyvnek megfelelően a jegybanktörvény parlamenti szavazását követően a Nemzetközi Valutaalap jelezte is, hogy képviselői július 17-én Budapestre érkeznek, hogy megkezdődhessenek a hivatalos tárgyalások a Magyarország 15-20 milliárd eurós EU/IMF-hitelkérelméről. (Orbán az MR1-Kossuth Rádió reggeli adásában ezzel kapcsolatban nem hiába mondta: most már bármikor beeshet az IMF.)  Így nyolc hónappal az után, hogy az Orbán-kormány váratlanul az IMF-hez fordult, a nemzetközi szervezet kész tárgyalóasztalhoz ülni. De hogy ebből milyen feltételek mellett lehet megállapodás, azt még senki nem tudja.

Tranzakciós adó: már megint a jegybank!

Minden bizonnyal szóba kerül majd az új pénzügyi tranzakciós adó, valamint a tervezett kiterjesztése a jegybankra, hiszen bevételi oldalon akkora volumenről van szó, hogy annak nagysága alapvetően befolyásolja a költségvetési pálya tarthatóságát. Az MNB-nek 2013-ban körülbelül 100-120 milliárd forintot kellene befizetnie az államnak tranzakciós illetékként. Mint ahogy azt az MNB jelezte, az adót nem hárítja tovább, hanem kifizeti, és egy évre lenyeli a veszteséget, amit az államnak egy évvel később meg kell térítenie. Mindez azonban uniós jogot sérthet, mert az EU tiltja az állam monetáris finanszírozását.

Ellenfényben: Simor András

MTI / Illyés Tibor

A tranzakciós illetéket az Európai Központi Bank vizsgálja (a kormánynak meg kellett küldenie neki, hiszen az MNB-t érinti), a kormány pedig már menet közben kisebb finomításokra kényszerült. (Így például kivették a hitelesek pénzforgalmát a fizetési körből) De nyilván még több részlet tisztázása is a parlamentre vár, amely a jövő héten elfogadhatja a pénzügyi tranzakciós illetékről szóló törvényt - ha ez így lesz, könnyen megeshet, hogy ősszel még egyszer hozzá fognak nyúlni.

A tranzakciós illeték értelmezése, különösen, ami az állam esetleges monetáris (jegybanki) finanszírozását illeti, akadály lehet az EU/IMF-megállapodásunk útjában. Bár a hitel Orbán szerint változatlanul nem a túlélés, hanem csak a jobb pozíció érdekében szükséges. Beszédes, hogy a költségvetési törvényjavaslat már számol a hitel kedvező hatásaival.

Munkavédelmi akcióterv: tovább feszíti a költségvetést

Hétfőn Orbán Viktor a parlament előtt mutatta be a kormány tízpontos munkavédelmi és vállalkozókat segítő akciótervének részleteit. Ennek részeként a 25 év alattiaknál, az 55 év felettieknél és a képzettséget nem igénylő munkát végzőknél a munkáltatói járulékot a felére csökkentik, az első két évben a tartós munkanélküliek és a gyesről, gyedről visszatérő anyukák foglalkoztatása esetén pedig nem is kellene munkavállalói járadékot fizetni. A hatmilliónál kevesebb éves árbevételű cégek esetében bevezetik a kisadózók átalányadózását, a 25-nél kevesebb munkavállalót foglalkoztató cégek pedig a jövőben 16 százalékos kisvállalati adót választhatnak.

Az első reakciók szerint a kormány a gazdaság szempontjából rosszul teljesítő foglalkoztatotti csoportokat helyesen azonosította, de a program még kidolgozatlan és zavaros. Amellett pedig, hogy a célzáson finomítania kell, önmagukban a munkaerőköltséggel kapcsolatos lépések nem hozhatnak érdemi változást (mint ahogy azt a Start-kártyaprogramoknál sem sikerült elérni), hanem további, hosszú távú, az oktatást is érintő változtatások is kellenek. A leginkább kérdéses mindamellett a 300 milliárdos program fedezete, hiszen az elvben a tranzakciós illeték már említett kiterjesztéséből fakadna – érthető tehát, hogy a jegybank megsarcolása miért olyan kulcsfontosságú a kabinet számára.

Orbán Viktor bejelent

MTI / Bruzák Noémi

A jövő évi költségvetés ugyanakkor a munkavédelmi program nélkül is rendkívül feszített. Az MNB elemzése pedig úgy fogalmaz, hogy a költségvetés csak a tartalékok teljes felhasználásával tartható a tervezett szint közelében (2,4 százalék). A Kopint-Tárki Zrt. pedig felvetette azt is, hogy a félszuperbruttót sem vezetheti ki a kormány, ha a hiánycélt tartani szeretné.

Közlekedés: elgépelt, leszavazott változtatások

A kormány, úgy tűnik, a népszerűségi adatokat látva behúzta a vészféket. Nemcsak összerittyentett gyorsan egy programot, amely épp azokat a választói csoportokat szólítja meg, ahonnan az elmúlt időkben a legnagyobb számban léptek el a Fidesz mellől. (A munkahelyvédelmi intézkedések ősszel mehetnek keresztül a parlamenten.) Hanem a kormány nem hajlandó komolyabban hozzányúlni az utazási kedvezményekhez sem, csak – a tartalmát lényegében változatlanul hagyva – átnevezi a kedvezményeket.

Az egyetlen komolyabb módosítás is elgépelés volt: az utazási kedvezményekről szóló rendelet egy mozdulattal eltörölte volna a 65 év alatti nyugdíjasok és rokkantak kedvezményes utazásának lehetőségét (hatályon kívül helyezték volna, hogy utazási utalvánnyal évente 16 alkalommal 50 százalékos kedvezménnyel kapjanak jegyet). De a hibát a közlönyben javították. Így a Széll Kálmán-tervek visszatérő eleme, az utazási kedvezményrendszer felülvizsgálata, egyelőre látszatintézkedés maradhat.

Szintén a közlekedést érinti, hogy a parlament elvetette a dugódíj bevezetésének megalapozását lehetővé tevő törvénymódosításokat – még azok a fővárosi Fidesz-KDNP-s országgyűlési és önkormányzati képviselők is ellene szavaztak, akik a javaslatot beterjesztették.

Simicskától Nyergesen át Csányiig

A HVG hetilap a legfrissebb számában bemutatja, hogyan nyert az energiapiactól az építőiparon át a médiaüzletig a Simicska Lajos és Nyerges Zsolt nevével fémjelzett cégbirodalom 300 milliárd forintnyi közmegrendelést. A nagy ívű összegzés azt is bemutatja, hogy a tulajdonosok miképp szívják ki a cégekből a nyereséget: 2011-re 14 milliárdot szavaztak meg osztalékként. A hvg.hu ezzel párhuzamosan azzal foglalkozott, hogyan nyer teret a nagyvállalkozói lobbi a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban. Az elbocsátások, kölcsönös megegyezéssel történő távozások még Orbán bizalmasait sem kímélték.

Pick: mi a magyar?

Horváth Szabolcs

A héten tovább foglalkoztunk azzal az Ángyán-listával, amely a külföldi alapanyagot feldolgozó húsipari cégeket összesítette. Az ügyben megszólalt a hvg.hu-n Csányi Attila, a Bonafarm vezérigazgatója, a bankár Csányi Sándor mezőgazdasági érdekeltségeinek vezetője, aki elmondta, hogy a Pick téliszalámi teljesíti a hungarikummal együtt járó előírásokat, de mivel nincs elég hazai sertés, ezért más termékeikbe kénytelenek vásárolni külföldről is alapanyagot. Ezen kívül megpróbáltunk utánajárni, hogyan tudnák a balatoni turizmus csökkenést az európai mintára szerveződő új turisztikai szervezetek (TDM-ek) megállítani. A TDM-ek ugyanis a munkájukat az önkormányzatokhoz befolyó idegenforgalmi adó egy részéből finanszíroznák, amely most a költségvetési törvényjavaslatban is burkoltan megjelent.

Európai manipulációk

A héten a piaci várakozásoknak megfelelően az EKB egy 25 bázispontos csökkentéssel történelmi kamatvágást hajtott végre: az euró fennállása óta még sohasem volt egy százalék alatti a kamat (0,75 százalék). A globális visszaesésre az EKB mellett a kínai jegybank is reagált (ott is 25 bázisponttal csökkent az irányadó kamat), a Bank of England viszont fél százalékon tartotta a kamatot.

Közben tovább dagadt a világ egyik legnagyobb pénzügyi szolgáltatója, a Barclays körüli botrány, amely a 2008-2009-es pénzügyi válság előtt és alatt rendszeresen a globális irányadó bankközi kamatláb, a Libor manipulálásával próbálkozott. (Kikerültek olyan emailek, melyek bizonyítják, hogy a cég kereskedői ösztönözték egymást a Libor-megállapításhoz szükséges finanszírozási költségbecslések meghamisítására.) Múlt vasárnap emiatt már lemondott a Barclays elnöke, a héten pedig legalább húsz másik globális nagybank ellen is vizsgálat indult, hogy kiderítse: hasonló módszerrel történt-e manipuláció.